Shakespeare: XXVIII. szonett

(fordítás)

Hogyan lelem meg újra nyugtomat,
ha már dugába dől az alkalom,
ha nappalomra enyhet éj nem ad,
s az éjjelemre nyugtot nappalom!?

Habár egymásnak ellenében áll,
de meggyötörni engem… összefog,
emez zavarni kész, amaz szekál,
tetőled egyre távolabb jutok.

A napra párafolt homálya hull,
te átragyogsz a szürke fellegen,
ha mord egén a csillag elfakul,
az éjszakába fényt ragyogsz nekem.

De napról napra kínosabb napom,
és éjről éjre nő a bánatom.

 

És az eredeti: 

XXVIII

How can I then return in happy plight,
That am debarred the benefit of rest?
When day’s oppression is not eas’d by night,
But day by night and night by day oppress’d,
And each, though enemies to either’s reign,
Do in consent shake hands to torture me,
The one by toil, the other to complain
How far I toil, still farther off from thee.
I tell the day, to please him thou art bright,
And dost him grace when clouds do blot the heaven:
So flatter I the swart-complexion’d night,
When sparkling stars twire not thou gild’st the even.
    But day doth daily draw my sorrows longer,
    And night doth nightly make grief’s length seem stronger.


 

Hozzászólások

Csilla képe

Nagyon szép lett! A szekál picit elüt a szövegtől, szerintem. Szeretettel gratulálok!

 

hubart képe

Igazad van, kedves Csilla, de sajnos nem találtam oda jobb szót ezzel a jelentéssel, úgy, hogy a jambus se sérüljön. Ha beugrik, természetesen javítom,  de segítséget is elfogadok! :) Köszönöm kedves szavaidat!

Z.Konkoly Juci képe

Nem könnyű műfaj a szonett, de gondolom, hogy a fordítás, még nehezebb, hiszen
azt kell visszaadni benne amit az eredeti közvetít. Gratulálok kedves Hubart, nagyon tetszett!

hubart képe

Nem könnyű, főleg, ha valamelyik klasszikus formáját választjuk. Fordítani szerintem sokkal nehezebb, hiszen nemcsak a tartalmi, hangulati szempontnak kell megfelelni, hanem a formainak is. Alig van olyan fordítás, amelyik vagy itt, vagy ott nem kényszerül némi kompromisszumra. Köszönöm kedves szavaidat! :)

Vaskó Ági képe

Kedves Feri!

"A napra párafolt homálya hull,
te átragyogsz a szürke fellegen,
ha mord egén a csillag elfakul,
az éjszakába fényt ragyogsz nekem."

Csodás szonetted a mai nap ajándéka.

Köszönöm!

Vaskó Ági

hubart képe

Köszönöm szépen méltató szavaidat, kedves Ági! 

lnpeters képe

Kitűnő fordeítás, de a "szekál" valóban kilóg a szöveg stílusából. Hirtelen nincs javaslatom...

Pete László Miklós (L. N. Peters)