Szüret...

Énekszó száll, boldog időkben szépek a lankák,

szőlőt szedni az ősz hív, zöld lombú venyigékhez...

méz fürtökben zárva a nyár, s lesz téli vigasság,

jó kupa mézes borral szépségét megidézed.

Vígan tiszteld ez földet, kérj isteni áldást...

Nagyhasu hordód vérszín musttal, lám, telemerve.

Csordult, telve a korsó tűzzel, hegy leve rád vár

búdat hagyd el végleg ,boldogan útnak eresszed...

hordóktól nyög,s húz a szekér had, csurran a víg-kedv,

indul már deli kedvvel dolgos szűreti népség.

Bízva reménnyel, a szép őszökben majd megin' így lesz.

Rejtőzz jól nyár, mert ma az ősz, csupa dal, csupa szépség...

Csendbe borultan a völgy, szellővel ringnak a tőkék,

 terhüktől szabadulván, bőséggel kösz-önözték...