szerelem...

Őrzöm még emlékcserepeid
üvegszilánkos törött szerelem.
Lebegő urnavarázsban, magányban
összeborulva, tapasztott sárral
szívmelengetést szakajtónyit,
kosárral, ölelve cserepes ajkak
lázas szavával...csücsörítesz, szemed
nevetéssel évőd', lenge, lángoló ruha rajtad
leveted, én megmosom a lábad, leszek a kérőd,
csókkal, öleléssel várlak.Bőkezű legyen a mérőd,
ha szerelmed osztod. Adj magadból enni-inni
mennyei kosztot. Elveszem mind tőled, legyél kifosztott…