szerelem a rizsföldeken...
Beküldte barnaby - 2013, augusztus 31 - 22:37
Ősz anyó, Szürke- Mo unokája jött ma el.
Méz-sárga pillangók követték könnyű táncát.
Áttáncolt fél kantonon, s mint gyenge őz szökell.
Hófehér arcán szerelemnek pírja éled
Zöld rizsmezőkre az ég, boldog álmokat sír.
A Nap, szivárványhidat ível a lány fölé.
Ott lenn, a teraszok alján várja szerelme.
Szól Ősz anyó Szürke- Mo;nézd, mily szépek! S e föld,
összeköti éltük, mint kalászt a dús szemek...
Rizsszalma kalapjába belekapott a szél.
Ében haja utána szállong, vele szalad
Zendül benn a vér, lehűti majd a friss patak…
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, augusztus 31 - 23:52
Permalink
Nagyon szép, színes, életteli
Nagyon szép, színes, életteli vers. Akár egy kép. A méz-sárga pillangók például könnyed selyemként vonják be a verset.Itt-ott hiányoznak a vesszők, ami miatt többször elkellett olvasnom a verset, hogy megértsem.Szépen zárja az írást, hogy a végén, az utolsó két sorban van rím.
barnaby
2013, szeptember 1 - 07:05
Permalink
Köszönöm Sea az
Köszönöm Sea az olvasást.Átnézem, bár nem láttam vessző hiányt benne...Örültem most is a látogatásodnak.Sz.tel:B:)
(igazad van:tényleg voltak...javítottam:)))
Mysty Kata
2013, szeptember 1 - 19:04
Permalink
Szép ágyat vetettél ennek a
Szép ágyat vetettél ennek a szerelemnek...
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2013, szeptember 2 - 09:51
Permalink
Gazdag, szépséges
Gazdag, szépséges vers.
Örömmel olvastam: Zsike :)