Szerelem és líra - CCLXXVIII.

KÉTSZÁZHETVENNYOLCADIK RÉSZ

 

ZÁRSZÓ

 

A kanonizált költészet területén végzett szemlémből egy „verstípus” következetesen kimaradt: a teljesen amorf, halandzsaszerű szövegekből felépülő „versek”. Az ilyeneket nem tekintem a líra érdekeltségi körébe tartozónak.

 

Szükség van valódi magyar költészetre.

 

A kánon kiüresedett, hatalmas vízfej. Infrastruktúrájával, díjaival, „irodalmi életével” együtt egy letűnt kor képviselője. Az új költészet csak a berkein kívül erősödhet meg.

 

Vagyunk néhányan, akik tudatosan tartjuk magunkat távol a kánontól, annak intézményeitől.

 

Meggyőződésünk, hogy létezik magas minőséget képviselő új magyar költészet, de a kánon rendszerén kívül.

 

Ideje egybegyűjteni.

 

VÉGE

 

Hozzászólások

hubart képe

Úgy van! 

lnpeters képe

Köszönöm, Feri!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Sajnálattal látom, hogy vége az esszésorozatnak. Hiányozni fog, számomra igazi "muníció" volt a mindennapokra.:) - de az eddigi 278 részből is bőven van mit tanulni még. Köszönet a nagyszerű munkáért!   

Bieber Mária képe

Ez a sorozat hiányozni fog, igaz, az elejét még nem olvastam. Bízom abban, hogy lesz újabb, esetleg más típusú műelemzések, amikből szintén tanulhatok.

 

Bieber Mária

(Hespera)