Szerelem és líra - CCLXXVIII.
Beküldte lnpeters - 2016, november 10 - 21:58
KÉTSZÁZHETVENNYOLCADIK RÉSZ
ZÁRSZÓ
A kanonizált költészet területén végzett szemlémből egy „verstípus” következetesen kimaradt: a teljesen amorf, halandzsaszerű szövegekből felépülő „versek”. Az ilyeneket nem tekintem a líra érdekeltségi körébe tartozónak.
Szükség van valódi magyar költészetre.
A kánon kiüresedett, hatalmas vízfej. Infrastruktúrájával, díjaival, „irodalmi életével” együtt egy letűnt kor képviselője. Az új költészet csak a berkein kívül erősödhet meg.
Vagyunk néhányan, akik tudatosan tartjuk magunkat távol a kánontól, annak intézményeitől.
Meggyőződésünk, hogy létezik magas minőséget képviselő új magyar költészet, de a kánon rendszerén kívül.
Ideje egybegyűjteni.
VÉGE
Hozzászólások
hubart
2016, november 11 - 12:52
Permalink
Úgy van!
Úgy van!
lnpeters
2016, november 12 - 14:50
Permalink
Köszönöm, Feri!
Köszönöm, Feri!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Csilla
2016, november 14 - 13:38
Permalink
Sajnálattal látom, hogy vége
Sajnálattal látom, hogy vége az esszésorozatnak. Hiányozni fog, számomra igazi "muníció" volt a mindennapokra.:) - de az eddigi 278 részből is bőven van mit tanulni még. Köszönet a nagyszerű munkáért!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Bieber Mária
2016, november 16 - 17:34
Permalink
Ez a sorozat hiányozni fog,
Ez a sorozat hiányozni fog, igaz, az elejét még nem olvastam. Bízom abban, hogy lesz újabb, esetleg más típusú műelemzések, amikből szintén tanulhatok.
Bieber Mária
(Hespera)