Szonettféle volt lelkészbarátomhoz
Beküldte Mysty Kata - 2012, november 22 - 23:20
Myst Kata
Szonettféle volt lelkészbarátomhoz
Látszat békém folyamárja simítja
érdes felszínét mindennapi gondnak.
De nyugalmunk aranyát biztosítja,
s csillogó szemed igaz gyöngyét ontja.
Révem békés futamán elvisz habzó
nyugalom , grádicsait fogva kezed
csöndembe csobban bele, s mint igaz szó;
Isten hangja. Hiszem, - csak ez a rendje.
Azóta egy csodás szívvirág lettél,
illat maradtál örökkön örökké.
Mert álom voltál, s a valóság lettél..
De velem szálltál egekbe fölöttébb...
Szentül meg is fogant igaz vallásunk,
mint a szüzet égi szerelem, - áldunk!
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, november 23 - 08:38
Permalink
Nagyon szép vers Kata!A
Nagyon szép vers Kata!A mondanivaló teljesen átjön.
Nyugalmam aranyait-nyugalmam aranyát, talán szebb lenne.
Ölelésem.
Mysty Kata
2012, november 23 - 16:23
Permalink
Jó Seám javítom, puszillak!
Jó Seám javítom, puszillak!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Haász Irén
2012, november 25 - 16:06
Permalink
Valóban szonett-féle, mert
Valóban szonett-féle, mert nem teljesíti a szonett semmilyen követelményét, legfeljebb azt, hogy két kvartinából és két tercinából áll. De hát ezt Te is tudod, különben nem így határoztad volna meg...
De attól még, nagyon szépen van megfogalmazva benne egy érzés, egy áhitatos kötődés, hozzátartozás, eggyé válás a hittel. Nekem, mint szabad vers jön át, bár itt meg a kötött forma zavar, de nem nagyon.Maga a vers egésze fog meg, nem a formája, vagy a rímtelensége. Bár nem az én világom, megértem.
Szép volt, Kata!
Mysty Kata
2012, november 25 - 19:25
Permalink
Köszönöm Irénkém ! A
Köszönöm Irénkém ! A véleményedet teljes mértéken elfogadom...
A tartalom nekem annyira fontos volt, hogy a forma legkevésbé sem érdekelt! Ölellek és Köszönöm szépen!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Schvalm Rózsa
2013, március 9 - 22:26
Permalink
Ez a vers is nagyon szép
Ez a vers is nagyon szép kedves Kata.
Szeretettel: Rózsa
vati
2013, március 10 - 08:04
Permalink
Kifejtettem már, hgy mindig a
Kifejtettem már, hgy mindig a tartalom választja meg a formát. Nem is kellett tehát a formára figyelned, kedves Kata, a tartalom meghatározta. Vagy mégiscsak figyeltél rá? Nem értem ugyanis a funkcióját a beírt gondolatjeleknek, vesszőknek. Az első szakaszban feleslegesnek érzem a pontosvesszőt, a másodikban a már említetteket. Bennem a rímtelen szonettféle gondolatainak folyamát akasztják meg, mintha gátakat akarnál emelni az amúgy szépen hömpölygő folyónak. A második szakasz bennem így folyik: Révem békés futama elvisz habzó / nyugalom grádicsain oda, ahol / lépésről lépésre csöndbe csobban / Isten hangja, hiszen ez a rendje. A következő sor is: Bennem akkor szívem virága lettél... Ha szándékosan akartad ezekkel megakasztani a folyamot, akkor is felelslegesek ezek az írásjelek, mert az olvasó fülében a hangsúlyok és a hanglejtés muzsikájának törvényei szerint akkor is úgy hangzik, amint a költő akarta.
Varga Tibor
Mysty Kata
2013, március 10 - 11:19
Permalink
Drága Tibor ! Örömmel
Drága Tibor ! Örömmel figyelek oda minden tanácsodra, mert rám is fér.
Köszönettel elfogadom, és egyet is értek vele! Szeretettel!kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2013, március 10 - 18:55
Permalink
Itt is szeretettel olvastam
Itt is szeretettel olvastam szép versedet kedves Katám.:)
csellista
2013, március 11 - 07:58
Permalink
Drága Katám! Tökéletesen
Drága Katám!
Tökéletesen adtad lenyomatát egy nagy hullámverést okozó, szinte megfogalmazhatatlan érzésnek. Okkal akadtak meg a gondolatok, hiszen ez a tipikus "mert nincs rá szó, sem képzelet" helyzet. Elkápráztattál, és szavaid feltéptek egy lelkemben kincsként őrzött zsákot.
Szeretettel gratulálok! Mindig tisztelettel: Zsuzsa
Mysty Kata
2013, április 17 - 22:21
Permalink
Ez kettőnk kapocsa is!
Ez kettőnk kapocsa is!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"