Szonettféle volt lelkészbarátomhoz

     

             Myst Kata      

   Szonettféle volt lelkészbarátomhoz

Látszat békém folyamárja simítja
érdes felszínét mindennapi gondnak.
De nyugalmunk aranyát biztosítja,
s csillogó szemed igaz gyöngyét ontja.
Révem békés futamán elvisz habzó
nyugalom , grádicsait fogva kezed
csöndembe csobban bele, s mint igaz szó;
Isten hangja. Hiszem, - csak ez a rendje.
Azóta egy csodás szívvirág lettél,
illat maradtál örökkön örökké.
Mert álom voltál, s a valóság lettél..
De velem szálltál egekbe fölöttébb...
Szentül meg is fogant igaz vallásunk,
mint a szüzet égi szerelem, - áldunk!

 

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép vers Kata!A mondanivaló teljesen átjön.

Nyugalmam aranyait-nyugalmam aranyát, talán szebb lenne.

Ölelésem.

Mysty Kata képe

 Jó Seám javítom, puszillak!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Valóban szonett-féle, mert nem teljesíti  a szonett semmilyen követelményét, legfeljebb azt, hogy két kvartinából és két tercinából áll. De hát ezt Te is tudod, különben nem így határoztad volna meg...

De attól még, nagyon szépen van megfogalmazva benne egy érzés, egy áhitatos kötődés, hozzátartozás, eggyé válás a hittel. Nekem, mint szabad vers jön át, bár itt meg a kötött forma zavar, de nem nagyon.Maga a vers egésze fog meg, nem a formája, vagy a rímtelensége. Bár nem az én világom, megértem.

Szép volt, Kata!

Mysty Kata képe

 Köszönöm Irénkém ! A véleményedet teljes mértéken elfogadom...

    A tartalom nekem annyira fontos volt, hogy a forma legkevésbé sem érdekelt! Ölellek és Köszönöm szépen!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Ez a vers is nagyon szép kedves Kata.

Szeretettel: Rózsa

vati képe

Kifejtettem már, hgy mindig a tartalom választja meg a formát. Nem is kellett tehát a formára figyelned, kedves Kata, a tartalom meghatározta. Vagy mégiscsak figyeltél rá? Nem értem ugyanis a funkcióját a beírt gondolatjeleknek, vesszőknek. Az első szakaszban feleslegesnek érzem a pontosvesszőt, a másodikban a már említetteket. Bennem a rímtelen szonettféle gondolatainak folyamát akasztják meg, mintha gátakat akarnál emelni az amúgy szépen hömpölygő folyónak. A második szakasz bennem így folyik: Révem békés futama elvisz habzó / nyugalom grádicsain oda, ahol / lépésről lépésre csöndbe csobban / Isten hangja, hiszen ez a rendje. A következő sor is: Bennem akkor szívem virága lettél... Ha szándékosan akartad ezekkel megakasztani a folyamot, akkor is felelslegesek ezek az írásjelek, mert az olvasó fülében a hangsúlyok és a hanglejtés muzsikájának törvényei szerint akkor is úgy hangzik, amint a költő akarta.

Varga Tibor

Mysty Kata képe

 Drága Tibor ! Örömmel figyelek oda minden tanácsodra, mert rám is fér.

Köszönettel elfogadom, és egyet is értek vele! Szeretettel!kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Itt is szeretettel olvastam szép versedet kedves Katám.:)

Drága Katám!

 

Tökéletesen adtad lenyomatát egy nagy hullámverést okozó, szinte megfogalmazhatatlan érzésnek. Okkal akadtak meg a gondolatok, hiszen ez a tipikus "mert nincs rá szó, sem képzelet" helyzet. Elkápráztattál, és szavaid feltéptek egy lelkemben kincsként őrzött zsákot.

Szeretettel gratulálok! Mindig tisztelettel: Zsuzsa

Mysty Kata képe

   Ez kettőnk kapocsa is!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"