Téged őrizlek még halhatatlanság!

Mysty Kata
Téged őrizlek még halhatatlanság!


Házőrzőnk, egy kör alakú
örökzöld pázsit , nyugtató színével,
kecses törpefenyővel a közepén.
Koronája élettemplomba zárt ikon,
figyelmet ébresztve magára von.
Méla fülekbe súgja ébredők álmát.
"Téged őrizlek még halhatatlanság!
Vándor Sarja! Tudod - e,meddig él egy fa!?"
 
Lágyan engedő, susogón szálló
szellőben úszik tova tétova hangja.
Pirkadatkor szoktunk beszélgetni,
sűrű ágai közt titkaim rejlenek.
Féltve megőrzik, és könnyező szemmel
levelei potyognak. Mind harmat-
cseppimák - a reggeli áhítatban...
Milyen jó is a fölkelő álom, sose bánom!
Felbukkan, csak elillan hirtelen.
Bárhonnan közelít; kedvem nem szegi;
A Valóság virraszt, a Nap felé tekint.
 
" -Vidd, de hozd is vissza szellők vidám
szólamát, és ne hagyd, hogy a hervadás,
temető utat törjön a lanyhán hulló esőben.
Nyálkás fátyolköpeny vöröslő
ködében figyeld a kikelet vonzó
tekintetét! Adj remegő ajkaknak
még több mosolyt és reményt!"
 

szerző: Mysty  Kata