Téli élet-poétika

A halál?
Fehér végtelen...
Az Élet?
Kis pont a Hegyen...

Semmi nem lesz önmagától;
Isten is havat lapátol...

Világból épp annyi akad,
Ahány teremtő Gondolat.

A halál?
A semmi csöndje...
Az Élet?
Állandó zene...

Élet halálból nem fakad,
De ha már él,
Élet marad.

A halál?
Fehér végtelen...
Az Élet?
Kis pont a Hegyen...