Téli világ
Beküldte Haász Irén - 2018, december 7 - 16:29
Foszlik az égbolt feslő ruhája,
rongyai kapnak szélparipára.
Leskelődő Nap pászmákat ültet,
krizantémharmattól részegült meg.
Forrás vizével fénygyűrű játszik,
virág már nem, csak szívünk virágzik.
Fagyhalál fojtó markában élet -
tavaszi hagymát üvegház véd meg.
De jó is lenne tavaszban élni,
zsendülő vetés sarját metélni!
jó lenne mást nem félni, csak Istent,
feledve halált, életet, mindent
Tavaszi álmok virágos leple
helyett a porhó hullong szemedre.
Szeretet-rózsa bilincse nélkül
szájunk mogorva fagyokra kékül.
Tele van most az érző léleknek,
nagy változások szárnya ébresztget.
Áligazságok jege veszejt el,
önérdek, vallás... - ki véd meg, Ember?
Hozzászólások
hubart
2018, december 8 - 07:11
Permalink
Nagyon jó! Ha nem tudjuk
Nagyon jó! Ha nem tudjuk megvédeni magunkat, halálra vagyunk ítélve.
Haász Irén
2018, december 8 - 17:12
Permalink
Köszönöm, Feri!
Köszönöm, Feri!
Csilla
2018, december 8 - 14:52
Permalink
Remek vers, Irénke! A
Remek vers, Irénke! A 'szeretet-rózsa bilincsén' eltöprengtem, főleg a bilincsen. Az igaz, hogy szeretet nélkül megfagyunk. Gratulálok!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2018, december 8 - 17:13
Permalink
Köszönöm, Csillám. Talán jobb
Köszönöm, Csillám. Talán jobb volna a szeretet rózsabilincse...