Te meg én
Beküldte lnpeters - 2014, január 13 - 23:09
A Lét közömbös tengerén
Egy kis tutajon
Te meg én.
—-
Vén Idő szele kavarog,
Egyre szürkébbek a habok.
—–
Közös múltunk: sűrű bokor;
Nem mi öregszünk, csak a kor.
—
Isten hatalmas tenyerén
Már mindörökre:
Te meg én.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2014, január 14 - 08:19
Permalink
Gyönyörű...
Gyönyörű...
hubart
2014, január 14 - 09:59
Permalink
Nagyon szépen összefoglaltad.
Nagyon szépen összefoglaltad. :)
Nagygyörgy Erzsébet
2014, január 14 - 10:34
Permalink
Kedves Laci! kedves vers
Kedves Laci!
kedves vers kettőtökről, tetszett.
Szeretettel Ezsike
hzsike
2014, január 14 - 11:35
Permalink
Nagyon szép! Maradjon örökre
Nagyon szép! Maradjon örökre így!
Szeretettel olvastam kedves Laci.
Zsike :)
Mysty Kata
2014, január 14 - 18:05
Permalink
Mindörökké!!Legyen Isten
Mindörökké!!Legyen Isten kegyelméből!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
lnpeters
2014, január 14 - 21:31
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)