Te meg én

Beküldte Csilla - 2016, május 31 - 14:18
 
Hűs akácok árnya
porzik az út peremén,
csöppnyi csöndbe zárva
száll az idő, te meg én
kéz a kézben újra
rójuk a létköröket,
szóra, tettre gyújtva
terveket így szövöget
bent az Isten, álma
küzdeni int, de azért
mégse várjon áldva
senki se érte babért.
 
Perzselő hit őrzi
tétova szívedet és,
hogyha lángja ősi,
tünde mosolyt belevés.
 
 

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2016, május 31 - 17:29

Gyönyörűszép! És micsoda míves ritmus!  Szeretettel gratulálok, Csillám. :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2016, május 31 - 20:41

Kedves Csilla!

Remek vers lett, ritmusos...tetszett.

Erzsike

Csilla képe

Csilla

2016, május 31 - 21:34

:) Köszönöm, hogy elolvastátok, kedves Erzsikék! :)

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/