Tetovált szív

Egy ősi isten arcodra véremből rajzolt
húsba égő bélyegül szerelmi rúnákat.
Megnagyobbodott szívedbe tintával karcolt
egy szép nevet, amelyből árad a búbánat.

Bordák alól lelked-keze enyémbe markolt,
szénből gyémánttá tette, követve múzsákat.
Hideg kő belsejében apró szikra vackolt,
majd tűztengerré válva testünkön túláradt.

Hozzászólások

hzsike képe

Többször is elolvastam, még ízlegetem, és egyre jobban érzem...

Örömmel voltam Nálad, Kriszti.

Zsike:)

Köszönöm szépen a véleményedet,kedves Zsike!:)
Puszi!:)

M. Karácsonyi Bea képe

Misztikus gondolatok, mint a minapi vudus-csontos versedben..:))

Lelked-keze, így kötöjellel írnám.Nagyon szép szerintem, picit a fogalmazása bonyolult.

Köszönöm szépen! Mindig kacifántosra sikerülnek a verseim... :) Remélem azért érthető. A kötőjelet pótlom!
Puszi!:))

M. Karácsonyi Bea képe

Nem mindig...

Értem, igen.

Az a lényeg,akkor annyira nem lett zavaros!:)

Haász Irén képe

A bordák alól lelked keze - ez nekem magas. A lélek nem a bordák alatt leledzik, ott a szív van, de keze egyiknek sincs, ez képzavar szerintem.

Amúgy meg nagyon tetszik a versed!

Kedves Irén!:)
Köszönöm szépen az olvasást és a véleményt!:)
Igaziból nem tudjuk hol a lélek,sokan a gyomor tájékára testálják,sokan a szív közelébe, mint én is, ebben a versemben. Biztosra senki nem tudja. Az pedig,hogy keze van, megszemélyesítés, emberi tulajdonsággal ruháztam fel  a két lelket. Az viszont lehetséges,hogy nem jól választottam kifejezéseket, eszközöket, így kissé zavaros lett tényleg, ezt nagyon sajnálom! :( :

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Kriszti!

Ez a versed is izgalmas dolgokat feszeget.

Szeretettel Dyona

Kedves Dyona!
Köszönöm szépen az olvaást és a véleményt!:)
Szeretettel : Kriszti :).