Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XXXVI.

HARMINCHATODIK RÉSZ

Az 1556-os esztendő elején járunk, mindenki tudja, hogy Szigetvárt ebben az évben újabb támadás fogja érni. Ennek ismeretében vessünk még egy pillantást az előbbi táblázatra:

Számoljuk össze:

1183

913

858

715

Összesen:  4269 katona

Ennyi ember védi az ország legfontosabb várait. A létszám szánalmas. A várak műszaki értelemben nem felelnek meg a kor követelményeinek, védelmi fegyverzetük sok kívánnivalót hagy maga után.

A török a kor ostromművészetének mestere. Szulejmán szultán több tízezres hadakat vezetett az ország ellen eddig hat alkalommal. Ha a török főerő augusztus végén ostrom alá veszi az itt sorolt várak bármelyikét, akkor is komoly esélye van az elfoglalására, ha az itt felsorolt összes katona abban az egy várban összpontosul.

Az ország legfontosabb várai. Ha a török mindet elfoglalja, megszállhatja a maradék országot, a többi vár nem számít. Azok másodendű szerepet töltenek be, ezekre támaszkodik a védelem.

4269 katona.

Ennyinek kellene rendszeres zsoldot kapnia. Kapnak? Nem. Nem telik rá a királynak?

Ferdinándnak a balul sikerült, és még mindig húzódó erdélyi kaland nagyságrendekkel többe került, mint ennek e nem egészen ötezer embernek a zsoldja. Pedig ott már nem kell, ott már régen kitelt a becsülete. Februárban a tordai országgyűlésen az erdélyi rendek úgy döntenek, hogy kiebrudalják, és visszahívják János Zsigmondot, és a viszonylagos önállóságot jelentő török függést választják. Be is engedik az országba a János Zsigmond nevében érkező Petrovics Péter csapatait.

Az erdélyi kaland évekig tartott. Nagy várakozással indult, felcsillant a két országrész egyesítésének esélye. A zseniálisan politizáló Fráter György személyében megvolt az alkalmas személy a lebonyolítására.

Csakhogy…

Ferdinánd tehetségtelen és ostoba hadvezére, a disznópásztorból tábornokká avanzsált analfabéta Castaldo meggyilkoltatta Fráter Györgyöt. Hogy a királynak ebben mennyi része volt, máig vita tárgya.

Ettől kezdve Ferdinánd nem képes megszilárdítani uralmát Erdélyben. A kétbalkezes, pipogya kísérlet kudarca már évek óta nyilvánvaló. Az ott elfecsérelt energia semmilyen formában nem hasznosult, viszont a Habsburg uralkodó erdélyi kalandja több ízben is támadásra ingerelte a törököt.

Nézzük még egyszer az ország legfontosabb várait:

Komárom és Győr

A Bécs felé vezető utat fedezik, jelentőségük legfőképpen ebben áll. Győr emellett a dunántúli végvárvonal központja, bár ahhoz nincs igazán jó helyen. Komárom őrségének viszonylagosan nagyobb száma mögött az áll, hogy itt van a dunai naszádosok flottájának központja.

Mindkettő egyértelműen egy védelmi stratégia részét képezi, de ez a stratégia nem hazánkat, hanem az osztrák örökös tartományokat védelmezi.

Eger

A vár már bizonyított négy évvel korábban, amikor megállított egy katasztrófával fenyegető török támadást. A Habsburgok szemszögéből e pillanatban leginkább az Erdéllyel való kapcsolattartást szolgálja.

Gyula

Ebben a pillanatban leginkább Erdély megtartása szempontjából van a várnak jelentősége. Utána eléggé nehéz helyzetbe kerül; messze délen van, több oldalról hódoltsági területek veszik körül.

Gyula vára bizonyos értelemben Szigetvár alföldi megfelelője. Ahhoz képest másodrangú, de innen is fontos török területek veszélyeztethetők.

A két vár együtt azonban nagyon is fontos lehetett volna. Átgondolt és koncepciózus hadvezetés Szigetvárra és Gyulára támaszkodva, egy tíz-tizenöt ezres, harcedzett mozgó sereggel eredményesen oszthatta volna meg a török védelmet.

Gyaníthatóan ez csak néhány magyar hadvezérnek juthatott az eszébe.

Folytatása következik.