Uballit háza - X.

Május 14.

09 35

Sacramento

California

Egyesült Államok

    Thomas Mar Aprim-Williams elképedve meredt a számítógép képernyőjére. Arra az e-mailre, amelyet az Asszír Keleti Egyház Nyugat-Kaliforniai Egyházmegyéjének vezetője, Mar Darmo Theophilos püspök küldött neki. Talán meghibbant a püspök úr? Mit akar?

„…Mr. Aprim-Williams, arra kérem, próbáljon sürgősen utánajárni a levélben foglalt állításoknak, és ellenőrizze a csatolt dokumentumok valódiságát. Nagy horderejű ügyről van szó bennük, amely szemmel láthatóan kapcsolatban áll az asszírokkal.

Sokat szenvedett népünk nemzetközi megítélése szempontjából döntő jelentősége lehet annak, időben tájékoztatjuk-e a világot a leírt eseményekről; amennyiben a dokumentumok tanúságtétele valódi…”

Eddig rendben van, de a dokumentumok! Miféle marhaság ez? Milyen ugratásnak ült fel az a vén bolond püspök? Ostoba és nevetséges! Idétlen!

Minél tovább olvasta, annál nagyobb ostobaságnak tartotta. Mi ez? Zárt intézetből szökött elmebeteg összeesküvés-elmélete, vagy valami álcázott krimi? Netán krimi-paródia? Aaron, Aram, Gregory, Rustem, Zoé, Theodora és Tigran. Kik ezek? És ki az a LIX. Assur-Uballit, akinek a zsarnoksága és uralomvágya a világ békéjét fenyegeti? Miféle ostobaság ez?

Úgy gondolta, a többi dokumentumot már el sem kell olvasnia. Ezekből ennyi éppen elég. Sok is. Mit képzel ez a püspök? Minek nézi őt? Rendben van, hogy pénzadományokkal támogatja az Asszír Keleti Egyház tevékenységét, de szó sem lehet arról, hogy bármiféle „asszír” képzelgésben is osztozzon fellegekben járókkal, ködevőkkel, kábítószerfüggő világmegváltókkal és fantasztákkal. Ezer fontosabb dolga van!

A Pentagon egyik igen fontos közbeszerzési pályázatában volt érdekelt, és nagyon tartott tőle, hogy a keleti parti, illetve az időnként annál is veszedelmesebb chicagói lobby elhalássza az orra elől a zsíros üzletet. Éppen most, amikor perc nyugta sincs, amikor minden idejét tárgyalásokkal, egyezkedéssel, szervezéssel, politikusok és közigazgatási nagykutyák megkörnyékezésével tölti, amikor élet-halál jelentőségű ügyről van szó, éppen akkor zaklatja ilyen emeletes baromságokkal a püspök. Több esze lehetne! Még hogy a világ békéjét fenyegetik.

— Sandy! — szólt ki a titkárnőjének.

• Mr. Aprim-Williams? — lépett be a csinos, jó negyvenes asszony.
• Mi a további program?
• Tízre jön a Comstock’s Magazin riporternője. A megállapodás szerint ön címlapra kerül, uram.
• Ki a riporternő?
• Stephanie Rojas.
• Az a bögyös szőke?
• Igen, uram. Vigyáznia kell vele, mert intelligensebb, mint amilyennek tűnik.
• Adja be nekem a kérdések listáját!
• Természetesen, uram! Máris!
• Utána? Mi lesz az interjú után?
• Utána a kormányzói palotába megy, uram. Mr. Rogers várja ott önt.
• Ott is ebédelek?
• Igen, uram!
• Rendben van! Kérem a kérdéseket!

A nő indult vissza az irodájába. Aprim-Williams pillanatnyi habozás után visszahívta:

— Még valami!

• Igen, uram?
• Hívja fel nekem azt a vén kecskét!
• Kit, uram?
• A püspököt! Hogy is hívják?
• Mar Darmo Theophilost, uram?
• Igen, őt! Hívja fel!
• Azonnal, uram!

Sandy kilépett, Aprim-Williams pedig odalépett a nagy állótükör elé, és kedvtelve nézegette magát. Nemes vágású. Kissé keleties arc, koromfekete haj, serkenő borosta. Megpróbálta elképzelni az arcát asszír mintájú szakállal. Hallatlanul jól állna, de ostobaság volna megnövesztenie. Üzleti partnerei megrökönyödnének, nem tudnák mire vélni, Jeremiás prófétához hasonlítanák — és másik partnert keresnének. Az üzleti életben másféle műveltség járja; ezeknek a fickóknak fogalmuk sincs az ókorról, nem is sejtik kik voltak az asszírok. Egy ápolt körszakállat azért növeszthetne. Mindenképpen meg kell kérdeznie Judy-t, a reklámfőnökét, hogy mi a véleménye róla. Ha az image szempontjából előnyös, minél hamarabb meg kell növesztenie. Bár így is elég férfias jelenség a magas homlokkal, intelligens arccal, de talán lehet ezt még tovább is fokozni.

Néha eljátszadozott a gondolattal, hogy esetleg rettenetes, világhódító asszír királyok vére csörgedezik az ereiben, de mindig elhessegette magától ezeket a gondolatokat. Valójában az ősei valahol a Kaukázus déli lejtőin, vagy attól még délebbre éltek, megszenvedték az utóbbi évezredek összes háborúját, zsarolta, sarcolta, nyúzta őket a környékre vetődő mindenféle hódító. Csoda, hogy megmaradtak. A XX. század elején zajló, meg az első világháború és az oroszországi csatározások eseményeihez köthető népirtásokat aztán végre megsokallták, akinek esze volt, felkötötte a nyúlcipőt, és az Egyesült Államokba menekült. Jobban is tették. Ajszorik. Modern asszírok. Még az is lehet, hogy voltaképpen semmi közük az egykori asszírokhoz.

Sandy megjelenése állította meg a gondolatmenetét. Mihelyt meghallotta a tűsarkak kopogását, gyorsan ellépett a tükörtől, és magas támlájú forgószékébe vetette magát.

• Mr. Aprim-Williams!
• Sandy? Várakozik a fekete gyapjas birka? Vonalban van?
• Nincs, uram.
• Alszik a szenilis kos? Hallatlan!
• Sajnos nem alszik, uram.
• Akkor mi van? Miért nem tudok vele beszélni? Azt ígérte, az adományaimért cserébe bármikor a rendelkezésemre áll! Most fordul elő először, hogy bármiért is én hívom fel őt! Mit képzel a vén kecske?
• Attól tartok, többé nem tud vele beszélni, uram.
• Miért?
• Mar Darmo Theophilos püspök úr egy órával ezelőtt szívrohamban elhunyt.

Aprim-Williams-nek tátva maradt a szája.

• Hát, részvétem… — motyogta. — Felettébb kellemetlen! — tette hozzá valamivel később. — Most mindenki csak kellemetlenségeket okoz! Sandy!
• Mr. Aprim-Williams!
• Derítse ki, mikor lesz a temetése! Feltétlenül el kell mennem! Mit szólnának hozzá, ha nem lennék ott? Remélhetőleg semmilyen fontos programot nem kell módosítanom miatta!
• Igen, uram! — Sandy kisétált.

Aprim-Williams bosszankodott. Fene a vén kecskét, nagyon rosszkor tudott elpatkolni! Mért nem várt vele legalább egy fél évet? Ha neki most emiatt egyházi ügyeket kell intéznie, reménytelenül lemarad. Lépéshátrányba kerül, éppen akkor, amikor a projekt előkészítése a döntő szakaszába lép!

Átkozott vén kecske! Ha új püspököt kell választani, azon lesz, hogy valami harmincévesnél ne öregebb fickót ültessenek a székbe. Amilyen pechje van, az meg majd kanyaróban fog kimúlni!

Pillantása a számítógépre esett. A püspök levele! Úgysem fog már érdeklődni erről a marhaságról soha többé!

Egy kattintással eltávolította a gépről.