Vénülő fa

Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2014, szeptember 7 - 10:24
Vénülő  tölggyé lényegülök át,
szikkadt odúmban senki sem lakik;
csak kuvik köröz ítéletnapig
fölöttem, s nézi e gyengülő fát.
 
Kúszó napsugár időz még velem,
ám az ősz szele belopja magát.
Hitegethetne, mint egy  jó barát,
de belül érzem  közelgő telem.
 
Már nem táncolnak csillagok útján
rőt leveleim lágy szellővállon.
Elmúlásomat egyszer se bánom,
mert lehetnék karfa Isten trónján.
 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Haász Irén

2014, szeptember 7 - 16:38

Nekem ez nagyon tetszik, Dyona! Pontos, szép, tartalmas.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2014, szeptember 8 - 09:45

Kedves Irénke!

Köszönöm, az értő olvasást, örültem neked.

Erzsike 

Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2014, szeptember 7 - 18:24

Nagyon szép, gratulálok!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2014, szeptember 8 - 09:46

Kedves Rózsa!

Először is ,ha még nem késő, Boldog névnapot! 

Köszönöm, hogy olvastad a versem.

Erzsike

barnaby képe

barnaby

2014, szeptember 14 - 15:57

Már nem táncolnak csillagok útján
rőt leveleim lágy szellővállon.
Elmúlásomat egyszer se bánom,
mert lehetnék karfa Isten trónján.
 
Csodás sorok, nagyon jó volt olvasni versed.Gratulálok szeretettel:B:)
Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2014, szeptember 14 - 19:29

Kedves Barnaby!

Örülök, ha tetszett, szeretettel fogadtalak.

Erzsike