Zarándok...

Ha már szavad kevés, igaz hited vigyen tovább.

Segít, ha bajba jutsz, feledni jajj-ra, hoz derűt.

Szeszélyes úr a Sors, sosem kegyes, ha gyenge tűr...

Te csak legyél kemény acél; a lélek edzve hős

Lehull a testerős, habár merő izomban áll

A zsenge lábu nád, a szélben elhajolva győz...

Segít a józan ész, ölelve mindahány lelenc't,

kik éhen vándorolva kérnek égi gondozást...

Az éji sas madár felettük átrepülve szól:

Miért- e vándorút, megéri mind a szenvedést,

midőn az éj, s a nap kenyéren és vizen talál?

Nem értenéd te ezt, ah, égi, büszke nagy király!

Nem árt a kín nekünk, örömbe járva él, s dicső

a lét. Ki éltetőnk, kibírta Ő a kínhalált...

Hozzászólások

barnaby képe

Talán két szó az amit "régiesnek "neveznék...a "midőn"és az "ah"...írhattam volna Jaj-t is, de a word szövegszerkesztője nem ismeri...:(Nem tudom mire gondolsz Joe, de nem "majmolásnak" szántam a verset, nem is olvastam hozzá, se mellé, csak "úgy jött"...magától...na mindegy...Köszi, hogy olvastad.Üdvözöllek:B

barnaby képe

Köszönöm Joe, hogy visszanéztél a vershez.Most már áruld el, melyik Vörösmarty versről van szó...:)Nagyon rég nem olvastam Őt, bevallom töredelmesen...

A sorssal kapcsolatban nagyon nagy igazsásgot mondtál. Nem kegyes, ha gyengén tűrjük. Tehát mi magunk tehetünk érte/ellene. De akkor létezik-e a Sors? Tetszett nagyon! :)

M. Karácsonyi Bea képe

Egyetértek Joeval, azon kívül nagyon szép és nemes vers.Gratulálok hozzá.

Schvalm Rózsa képe

"Nem értenéd te ezt, ah, égi, büszke nagy király!
Nem árt a kín nekünk, örömbe járva él, s dicső
a lét. Ki éltetőnk, kibírta Ő a kínhalált...  "        Gyönyörű sorok,

Nagyon szép vers.

Szeretettel olvastam. Gratulálok! Rózsa