lnpeters blogja

Novemberi falevelek
Sárgulnak a világ felett.

Lét rejtélyeit vizsgálja
Az Ősz titkos misztikája.

Titok-világ égi mása;
Élet-halál körforgása.

Novemberi falevelek;
Öreggé érik a gyerek.

Csend és Titok glédába áll;
Egymást űzi élet, halál.

Isten idő-szava pereg;
Novemberi falevelek...

Októberi csendes eső,
Ázik a vén gránit lépcső.

Ködben az Idő eleje,
Susog mítoszok erdeje.

Nem látunk,
Csak látni vélünk...
Nem biztos, hogy egyszer élünk.

Októberi csendes eső;
Rozsdás lesz a vén acélcső...

Vénülnek a meghitt gondok,
Meg a profán nézőpontok.

Múló, szürke anyag-dogmák
Hullái közt enyészet rág.

Októberi csendes eső;
Vénülni kezd a Múlt-tető.

Ha a Hagyomány megreped,
Ágyból nézhetjük az eget...

Ha meg nem újul a tető,

Hármas keresztúthoz értünk;
Jóra találni remélünk.

Kettő mindig pokolra jár,
A harmadik Jövőt talál.

Jóság,
Szerencse,
Alázat;
Tévedésre nincs bocsánat.

Hármas keresztúthoz értünk;
Három közül - jóra térünk.

Az egyiken végzet mancsa,
Légbe száll a jóslat-mantra.

A másikon pompa-profán;
Dogmák nőnek eszmék porán.

Hármas keresztúthoz értünk;
A harmadikra kell térnünk...

Hármas keresztúthoz értünk;
Megyünk...
Megyünk...
Mendegélünk...

35. Rész

Most ugorjunk vissza 1664-be.

Úgy gondolom, a brancs számára a szentgotthárdi diadal minden eddiginél nagyobb félelmet jelentett. A háború folytatásában saját bukását látta.

Miért?

A harc sikeres folytatása esetén mit támogat a Rajnai Szövetség, a pápa és a francia király? Meg az esetleges többi szövetséges, Velence és Lengyelország?

Mik a magasabb szempontok?
Lehet-e a világ boldog,

Míg benne a legtöbb egyén
Kóborol a bánat hegyén?

Ez csak média-boldogság.
A pénz- meg hatalom-kórság

Hazugságot szór szemünkbe;
Nincs szükségünk az ilyenre.

Mik a magasabb szempontok?
Életek, vagy csupán csontok?

A multikulturalitás?
Vagy esetleg - valami más?

Mi fontos?
Globál hivatal,
Vagy amit az egyén akar?

Mik a magasabb szempontok?
Hogy napozzon a vakondok?

A görbe legyen egyenes?

Hiába szólt hamis nóta;
Tudjuk évszázadok óta.

Őrizzük,
Lélekbe rejtjük,
Nem tagadjuk,
Nem feledjük.

Bármit csácsog a hivatal,
Többé senkit meg nem zavar.

Magyar népünk eredete;
"Tudományos" por lepte be...

Indogermán világ-bikák
Bőgték végig a vén Dunát.

Indogermánná festik át
Szkítát, hettitát, szarmatát.

Indogermán világ-ének;
Beálltunk a kisöccsének...

Sarkkör mögött az őshazánk,
Belénk is mart minden falánk...

Krónikáink lenullázva,

Evilathban
Régesrégen...
Szellem járt az erdőszélen...

Hunor s Magyar gyermekkorát
Idegen csillagok látták.

Ragyogott a Nap az égen..
Régen,
Régen,
Nagyon régen...

Evilathban, sok-sok éve,
Nem oldódott szét a kéve.

Árnyékot adtak a vén fák;
Még őszinte volt a világ.

Nimród király idejében...
Régen...
Régen...
Nagyon régen...

Evilath hajdani földjét
Spekulánsok örökölték.

Evilathot letagadták,
Bibliába találgatták.

Élet-kertben sors-virágok;
Hétköznapi végzet krákog.

Elrendelés-gáz szivárog;
Fáznak az álomvilágok.

Kinek gránit,
Kinek vályog;
A profán bölcselet álnok.

Puszta fölött varjú károg;
Élet-kertben sors-virágok...

35. Rész

Most ugorjunk vissza 1664-be.

Úgy gondolom, a brancs számára a szentgotthárdi diadal minden eddiginél nagyobb félelmet jelentett. A háború folytatásában saját bukását látta.

Miért?

A harc sikeres folytatása esetén mit támogat a Rajnai Szövetség, a pápa és a francia király? Meg az esetleges többi szövetséges, Velence és Lengyelország?