Esti gond - játék

   Mysty Kata:

 Esti gond-játék
 
 
 Álmaim megkoptak , mint utca-
 kövek aszfaltszőnyege, mint
 szendergő foltos kabátzseb
 halványlila fények fókuszában.
 
 Kettétörték ábrándjaim
 árva kékjét, mint az égbolt
 peremét a látóhatár, ha
 alkonyat jelzi jöttét.
 
 " Lábad elé szórtam mindet,s
 most lábnyomaid siratják,
 " mert álmokon tapodsz".**
 álmatlan, gyötrő éjjelen.
 
 Vársz lélek sátránál, ahol
 ólálkodik a lelketlenség.
 Űrtelen űr tátong , szeli
 a messzeség. Fátyolt borít rá,
 
 fényes - olajos lepelt
 az éjben barangoló,
 ügetve lovagló
 csataló!
 
 **(William Butler Yeats)