A pillanat

Csak miután lefordítottam ezt a verset, néztem utána, hogy hátha más is fordította már előttem...  És..hát igen. Találtam a neten nem is egy fordítást erről a versről elég neves magyar költőktől... Ezért most egy kicsit zavarban vagyok, mert hát, hogy jövök én ahhoz, hogy ilyen költőkkel versenyezzek ... De úgy döntöttem, ha már megírtam, megmutatom Nektek.

Íme az eredeti:

 

Jorge Luis Borges: El instante

Dónde estarán los siglos, dónde el sueno
de espadas que los tártaros sonaron,
dónde los fuertes muros que allanaron,
dónde el Árbol de Adán y el otro Leno?
El presente está solo. La memoria
erige el tiempo. Sucesión y engano
es la rutina del reloj. El ano
no es menos vano que la vana historia.
Entre el alba y la noche hay un abismo
de agonías, de luces, de cuidados
el rosto que se mira en los gastados
espejos de la noche no es el mismo.
El hoy fugaz es tenue y es eterno;
otro Cielo no esperes, ni otro Infierno.

 

És ez az én szerény kis fordításom:

A pillanat

Hová lesznek a századok,az álmok?
A kardok miket tatárok forgattak,
a leomlott erős falak hol vannak,
és Ádám fája,az is csak zsarátnok?
A gondolat van egyedül. Ajándék
mely örökli az időt, de trükközik.
Az óra jár, és az évek így szövik
a történelmet, mely csak hiú játék.
A hajnal és az éjszaka közötti
szakadékban; kínszenvedés és fények.
Mint egy kopott tükörben talmi képek;
nem egyformák, s így fognak összetörni.
A ma törékeny, örökké vándorol;
Nincs más mennyország, és nincs másik pokol.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nekem nagyon tetszik!Jól esett olvasni...

Köszönöm szépen kedves Sea ...

Örülök, hogy Neked tetszett :)

hubart képe

Ez nekem is tetszett. Igen szerény vagy!

Utólag is boldog születésnapot!

A szerénységemnél, csak a szépségem nagyobb :) :) :)

Köszönöm Feri.

Nem meglepő, hogy ezt az ismert verset többen is megpróbálták lefordítani. Sokáig ugyan nem kutattam, de az első három fordítás, amelyet megtaláltam, mind a Lator László-féle próbálkozás volt (csak megemlítem: súlyos rímelési tévedéssel). Felmerül néhány kérdésem, például:

  • Mennyire mélyen érted a spanyol nyelvet, vagy más módon fejtetted meg az eredeti szöveget?
  • Nem ismerem ugyan Borges élettörténetét, de milyen élményei lehettek neki a tatárokról?

Sokkal többet kellene tudnom a szerzőről is, a háttér-kultúráról is, hogy megértsem a szöveg összes utalását - de azt érzem, hogy jól visszaadtad a tartalmat, a formai hűség pedig szinte természetes. Szívesen megismerném más fordításaidat is, mert a versíráson belül ez az egyik kedvenc területem.

Kedves Miklós!

Amikor verset fordítok, sohasem az vezérel, hogy szó szerint adjam vissza az olvasónak
az eredetit. Szerintem ez nem is lenne lehetséges. Sokkal inkább a lényeget próbálom kihámozni a szövegből.
A spanyol nyelvtudásomra vonatkozóan fentebb leírtam József barátunknak,
hogy némi kívánni valót hagy maga után ... :)
A nevelt lányom Mexikóban él, ezért van a spanyol nyelv iránti érdeklődés,
de megfogott a zeneisége is.És ahogy fentebb is leírtam, fordító programokat
használok.
Borges szerintem azért hozta szóba a tatárokat, mert a régmúlt történelmi
korra akart visszautalni...
Van feltéve az AlakArtra két fordításom; Juan de Dios Peza: Sivárság,
és Octavio Paz: Az ág című versei. Ott elolvashatod.

Köszönöm a szavaidat. Örülök, hogy itt jártál.
Barátsággal: Barna

Kedves József!

 

Én kétfajta fordító programot használok.
Az egyik ezt mondja:
La memoria erige el tiempo.- A memória kiegyenesíti az időt.

A másik pedig ezt:
La memoria erige el tiempo.- A memória áll az idővel.

Most direkt újból rákerestem. Találtam három fordítást, három
költőtől.

Lator László így írja: "Csak a jelen van. Az emlékezésben épül fel az idő."
Kónya Gábor Így fogalmaz: "A jelen él csupán. Az időnek arca van:"
Horváth Viktor szerint: "Csak a jelen van. Csakis az emlékezet önámítása az idő."

Tehát midhárom fordításban a "jelen" szó a közös.
Én ehelyett gondolatot írtam. De ha jobban belegondolunk az éppen aktuális
gondolat, csak a jelenben létezhet. A szó szerinti fordításban nem szerepel
a "jelen" szó, csak a memória. Ezért is fogalmaztam én így. És a szótagszám
miatt is. Mivel nézetem szerint ennek a versnek a rímképlete olyan mint egy
Petrarcai szonetté. Borges mégis egyben hagyta, mintha egy Shakaspeari szonett
volna. Ezért hagytam én is úgy, viszont törekedtem a szótagszám betartására.

Igen nehéz egy másik ember bőrébe bújni, és leírni a gondolatait
(pláne kötött formában) úgy, hogy az a másik egy idegen nyelven ír.
Megmondom őszintén ( és ez válasz Miklós kérdésére is), hogy a spanyol nyelvtudásom
nem az igazi :) Ezért is használok fordító programokat.
De a lényeg nem is itt van. A lényeg az, hogy megértse az ember, hogy az a másik
mit is akart közölni ... Ezért jó a többféle fordítóprogram, mert midegyik
más lehetőséget nyújt. És ezekből kell kihámozni a lényeget.

Az általam fellelt fordítások egyike sem törekszik igazán a (magyar szabályoknak
megfelelő) tökéletes formára. Én igyekeztem ezeket betartani.
És szerintem a lényeg, hogy mit akart a költő közölni velünk, benne van.

Egyébként pedig örülök, hogy ennyi időt szenteltél rám :)
Barátsággal: Barna

A negyedik sor így hangzik nyersfordításban:

"Hol van Ádám fája és az a másik Fa'"

a te fordításodból hiányzik a "másik Fa", ami - szerintem - lényeges eleme a versnek.

ha megfigyeled, Ádám fájánál az "Árbol" szót használja Borges, míg a másik fánál a "Leno"-t

az árbol élő fát jelent, míg a leno nem élőt.

itt nyilvánvaló, hogy Borges Ádámra és második Ádámra (Jézusra)  utalt.

tehát valahogy így hangzik magyarul: "hol van Ádám fája és hol van a másik Deszka"

de hát így nem jön át, hogy a keresztről van szó.

Lator megoldását azért tartom szerencsétlennek, mert nem egyértelmű, mi a másik fa... mert ugye lehet az élet fája is, de a spanyolban egyértelmű, hogy nem arról van szó.

Kónya fordítása így pontosítható:

"s hol van a fa, a tiltott és a kereszt merre."

a másik problémám a "zsarátnok" szóval van. a jó és rossz tudásának fája nem égett el, így nem indokolható e szó használata - még szimbolikusan sem, hisz a bűn választásának lehetősége még mindig fenáll.