Tűzkehely (átírt változat)
Beküldte hubart - 2012, június 26 - 21:06
Szél sodorta szikrán gyúlt e nóta
- csillagfényből, tőled érkezett.
Perzselő e szenvedély azóta,
szent hevében égve vétkezek.
Hébé pokla. Tűzkehelybe ittam,
megkívánva istenek borát,
nem reméltem már, s ma mégis itt van,
újra érzem méze mámorát.
Kóbor álmok - messze tűnt a béke,
szívem írt, nyugalmat nem talál;
bűnbe estem, mégis bízva: végre
mennybe juttat így e tűzhalál.
2012. 06. 26.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, június 27 - 09:06
Permalink
Gyönyörű!
Gyönyörű!
hubart
2012, június 27 - 13:04
Permalink
Köszönöm, kedves Sea. :)
Köszönöm, kedves Sea. :)
Weinberger
2012, június 27 - 12:29
Permalink
Nem pontosan emlékszem az
Nem pontosan emlékszem az előzőre, de érzem, hogy jobb annál. Ha megengedsz két apró javaslatot:
hubart
2012, június 27 - 13:06
Permalink
De milyen igazad van, MIklós!
De milyen igazad van, MIklós! Köszönöm az ötletet, máris javitom.:)
hubart
2012, június 28 - 18:30
Permalink
Kedves Joe, a Ti figyelmes és
Kedves Joe, a Ti figyelmes és segitőkész hozzáállásotok nagyon sokat számít! Külön küszönöm, hogy összevetetted az előző verzióval. Örülök értékelő szavaidnak!
Toma
2012, június 27 - 22:38
Permalink
Remek lett ez a vers így,
Remek lett ez a vers így, gyönyörű ritmus és allegória egysége, szemléletes képek, láttatod az emberrel a kozépső versszak heves izzását. Mint egy megszerkesztett tetőpont, gratulálok!
hubart
2012, június 28 - 18:31
Permalink
Kedves Toma, örülök, hogy
Kedves Toma, örülök, hogy tetszik a versem, köszönöm méltató szavaidat!
Braunel
2012, június 28 - 17:58
Permalink
Ezért érdemes itt olvasgatni
Ezért érdemes itt olvasgatni ...
Nagyon tetszett. Gratulálok.
hubart
2012, június 28 - 18:32
Permalink
Köszönöm, kedves Barna!:)
Köszönöm, kedves Barna!:)