Tántorgó

Tántorog a magyar,
pedig nem is részeg;
menni, futni akar -
hol várja hű fészek?

Még maga sem tudja,
merre viszi lába,
fényre vezet útja,
vagy az éjszakába?

Itt szabad álmait
korlátozza kvóta,
ott új létet tanít
globalizált nóta.

Gyökeret ver talán,
de szíve jég marad.
Térkép sárgul falán:
Szatmár, Várad, Arad…

Hamis minden tézis,
új hit, régi dogma,
mert meghalni mégis
hazatántorogna.

2012. okt. 13.

 

Hozzászólások

hubart képe

Köszönöm, kedves Joe. Amúgy, a téma a Te versed kapcsán merült fel bennem, bár itt elsősorban az erdélyi magyarság elvándorlására fókuszáltam.

Nagyon jó vers. MInden benne van, amiről már beszéltünk. És nekem olyan, mintha egy tánc lenne... egy erőtlen tánc. Jó. Tetszik.


hubart képe

Köszönöm, kedves Toma. A haláltánc balladája (Villon) jutott eszembe a megfogalmazásodról... Ez valóban az, egy elöregedő, kihaló, létből kitáncoló nemzet agóniája.

Mysty Kata képe

 Gratulálok Ferenc , szánalmas a helyzet, "el, vagy vissza bánat issza!"

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm, kedves Kata!:)

lnpeters képe

Pontosan így van. Remek vers aktuális tartalommal!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm, kedves Laci.:)

M. Karácsonyi Bea képe

Aktuális, valóban találó a tántorgás a Magyar helyzetre.:(

hubart képe

Köszönöm, kedves Sea.:)

Haász Irén képe

Sejtettem, hogy Joe ihletett meg...

Szép lett.

hubart képe

Az természetes, hogy hatunk egymás gondolaraira!:) Köszönöm, kedves Irénke.

Balla Zsuzsanna képe

Jól megírt vers, aktális gondolatokkal.

Lassan három éve írtad, s a helyzet azóta sem lett jobb. 
Általában a címek hoznak a versekhez. Így találtam ide.