Őszünk java kora
Beküldte lnpeters - 2012, október 17 - 23:10
Őszünk java korát
Mutatja a naptár,
Lassú a pirkadat,
Mint a fáradt batár.
—–
Október apóé
Az Alkonyat újra,
Fáznak a csillagok
Bakacsinba bújva.
—–
Vénül az esztendő,
Rosszabb lett a kedve,
Nehézkesen dörmög,
Mint az öreg medve.
—-
Lomha szürke pányva
Tartja fenn az eget,
Mohón falja fel
A maradék meleget.
——
Falevéllel telik
Meg az ázott járda,
Nyári szép dicsőség
Hull a pocsolyába.
—–
Szomorú reggelek
Csendben pityeregnek,
Könnyek, őszi napok
Bágyadtan peregnek.
——-
A köd lepte Holnap
Roppant szürke verem,
Porhanyós mélyében
Készül a Sejtelem.
Hozzászólások
Mysty Kata
2012, október 18 - 00:50
Permalink
Jönnek a nemszeretem
Jönnek a nemszeretem "Sejtelmek", dermednek kezek, lábak...
"Fáznak a csillagok
Bakacsinba bújva."
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2012, október 18 - 09:33
Permalink
Érzem a leheletét... Remek
Érzem a leheletét...
Remek képek.
M. Karácsonyi Bea
2012, október 18 - 14:13
Permalink
Jó vers...
Jó vers...
Haász Irén
2012, október 18 - 18:29
Permalink
De rég hallottam a bakacsin
De rég hallottam a bakacsin szót...
Hangulatos őszi vers, a naptár-batár eltérő ritmusú, egyébként lágyan, szomorkásan gördül...