Eltűnődöm
Beküldte hubart - 2012, október 21 - 17:13
(válasz Kovács Daniela a szalacsi hídhoz fűzött megjegyzésére)
"Istenem, de rég volt!" - Régen ám, Dana!
Mintha a vén idő filmet játszana:
egy szál klott gatyában az Ér parti gát
füves meredélyén őriztem libát.
Kihasználva a víz szikes, holt terét
gyermekkorom boldog álma volt e rét.
Esténkét jóanyám gyakran keresett,
aggódva, de bajom, soha nem esett.
Eltűnődöm bizony sokszor én ezen:
az Úr fogta akkor tán a két kezem.
Azóta már fentről két szülő figyel,
szívemet a hála gyakran tölti el.
2012. október 15.
Hozzászólások
Mysty Kata
2012, október 21 - 18:25
Permalink
Hasonlóságok , egyezések nem
Hasonlóságok , egyezések nem véletlenek!
Libapásztorság - gyerekkori emlék!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
M. Karácsonyi Bea
2012, október 21 - 22:37
Permalink
Szép.
Szép.
hubart
2012, október 23 - 10:39
Permalink
Az azonos táj, a hasonló
Az azonos táj, a hasonló gyermekkori emlékek, és a lelki rokonság indított a vers megírására. Köszönöm kedves szavaitokat.
Kovács Daniela
2012, október 23 - 11:22
Permalink
Harminc év telt el azóta, de
Harminc év telt el azóta, de hála Neked, zsenialításodnak, drága Földim, jelenné vajúdta fényét újra a múlt, hisz a régvolt-tal szőtt soraid rímbetört ragyogása ismét gyermekkorom emlékmólóján pilled. Köszönöm szeretettel ezt a páratlan, semmihez sem hasonlítható élményt! :)
hubart
2012, október 23 - 12:29
Permalink
Drága Földim, köszönöm
Drága Földim, köszönöm (túl)értékelő szavaidat!:))