Bolyong még lélekhajó

        

Bolyong még lélekhajó

 

Tisztultak álmok, virultak virágok.
Sírok felett már nem jajong sirató,
de bolyongnak még árva lélekhajók,s
békesség csöndjében szendergő bánatok...
Szenvedő - szánalma füstök fátylán;
komor félelem kormozza üdvözítőn báját.
Hűs harmat csapdos dércsípte reggeli fényt...
Halovány és holtsápadt gyertya fényében
sóvár sugara gyűr maga alá szélhalált.
Ködök ölén szoros monoton messzeség,
csendjében térden állva irgalmas vigasz.

Mysty Kata

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Érdekes és merész képeket vonultatsz fel.Tetszik a versed, ölellek.

hubart képe

Jó a mondanivaló, szépek az alliterációk. A de kötőszót itt is átvinném a következő sorba:) Tetszik a versed. 

...ez szokatlan Tőled, és jó.

Olyan, mint egy Shakespeare színdarab díszlete.

Ölellek.

Mysty Kata képe

  Igazat adok Ágotám..köszönöm !! Ölellek szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"