Eszement bolondnak 1. Esőben 2. Katinka 3. Legjobb,.........a visszája

      1.Esőben

Egyke volt ő, szántó - vető szülők gyermeke,
nem kis nyomorban, de éltek boldogan.
Pár száz méternyire tőlük,
gazdagék laktak, kisebb palota,
ahova a sors őket rakta.
Kívül - belül minden márvánnyal ékes,
már ez egy ok :, hogy minden lakója kényes!
Katinka gyakran hallja,: - " nem
mehetsz oda édes"!
Sziklakert, napernyős , úszómedence ,
napozó, hinta meg homokozó , sok- sok
játékmanó..!
Minden, de minden olyan hivalkodó!
Kócos leányka - hát - nem odavaló!
Szépecske volt, napbarnított az arca,
napszúrás soha meg nem ártott ,
sőt Nap-anya szeretetében halászott.
Sem a széltől, sem a zuhogó esőtől
nem fázott , aláállt, s az zuhanyként felette ,
kis teste a koszt , menten elfeledte!
- Eszement bolondnak , nincsen jobb dolga.
Visszájára fordít , mindent kis ostoba !
Öröme csordultig , lelke szeretettel...
Isten szent munkáját végezte , kellő
kellő türelemmel!
         

        
Katinka

Katinka édes , csacska leányka,
kék szemű, bájos aranyos madárka!
Eszement kis bolondóra ,
nincsen neki semmi dolga!

Faluszéli házikójuk fehérre meszelten,
alig nőtt ki a földből néhány méteren.
Messziről egyszerű tanyának látszik,
kéményén a gólya, fiókákkal játszik!

A leányka pillangót kerget, a ház körül
lót - fut , soha meg nem áll, az udvaron ,
vagy a kertek alján szaladgál!
Hallani, - "jön a boszorkány"-t - kiabál.

Egyke volt ő, szíve a kincse;
Visszájára fordít, mindent a kicsike.
Öröme csordultig, lelke szeretettel telve...
Rajta Isten munkája, és kellő türelme!

   3. Legjobb, mindennek a visszája!

Évek hosszan mentek
eseménnyel telten.
Batyuval a hátán
" lányunk vásárba kelten"...
- Mit rejt foltos zsákja ;
mások boldogítása...!?
Benne sok mosoly,
nyugalom, életöröm
boldogság, elégedettség.
Minden olyan, ami a
rosszat elkerüli, s
az Igaz méltán megköszöni.

Indultak teli zsákokkal
gazdagék lányai ;
Bennük drágábbnál
drágább dolgaik.
Mind zsákbamacska,
kelendő és kapós!
- Intrikák, perek,
harag és könnyek:
Életekkel mind adós !

Katinka egyszerű titka:
Dolgaink " színe" csalóka,
legjobb, mindennek a visszája!
Betegség helyett
gyógyulásba vetett hitét.
Veszekedés utáni nyugtató
békülést. Haragkövette szerető
megbocsájtást. Nem gyászt,
hanem a feltámadás hitét.
A gondokat röpítő vigaszt.

Ápold, őrizd és ünnepeld
Katinka ügyét és add tovább!
Emelt fővel így állsz
Isten eleibe - jó barát!      

  Mysty Kata

Eredeti mese

Mese egy kislányról

Valamikor hajdanán, mikor mégaz utcán  köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány. katinkának hívták.  Egy szántó-vető házaspár gyermekeként  látta meg a napvilágot. Nem voltak játszótársai, mert környezetükben csupa gazdagok éltek, akik nem engedték a szegény gyermek közelébe csemetéjüket. A kislány távolról figyelhette csak a többiek életét. Fájdalmai elől egy képzeletvilágba menekült. Kopott ruháján a foltokat ékszernek látta.Kukoricababáját hercegnőnek nevezte. A Nap izzó hevét simogató aranyzuhatagként élvezte, és amíg más árnyékba menekült, ő azt mondta: Én a Nap leánya vagyok, és azért süt ilyen forrón rám, mert rettentő nagy szeretettel akar átölelni engem Napanyukám.  Lassan-lassan megtanulta, hogy mindent a maga javára fordítson, mindenből hasznot kovácsoljon. Ha langyos nyári zápor hullott, szappannal a kezében, kiszaladt házuk udvarára és kacagva mosakodott,miközben vidám hangon kiabálta be édesanyjának: - Nézd, Anyu! Nekem is van zuhanyozós fürdőszobám.    A szomszédok közül sokan bolondnak tartották őt, nem értették, miért tud mindennek örülni. Azt mondták róla: ennek a gyereknek visszájára fordította Isten az eszét. Teltek az évek. A kislány felnőtté vált. A falu bírója kihirdette, hogy vásárt rendeznek. Mindenki hozza el egy batyuban azt, amiből úgy érzi, olyan sok van neki, hogy másnak is szívesen adna át belőle. Megjelentek a gazdag szomszédok felnőtt gyerek elégedetlenségtől duzzadt. A mi leánykánk csomagjában kacagás, boldogság,elégedettség volt található. Megkérdezték tőle:- Téged elkerültek a bajok, hogy nem tudtál hozni belőlük? - Nem. Csupán azokból nem tartok számon mást, mint a   betegség után a gyógyulást. A vitákból a békülést. Vagy ha elveszítettem valamit, megőriztem afeletti örömömet, hogy pótolhattam veszteségemet. Az én batyumban is ugyanazok találhatók, melyek atietekben, csak - tudjátok,én mindent a visszájára fordítva használok.