Öregedő szerelem
Beküldte lnpeters - 2013, január 12 - 23:37
Ifjúkori lángolásra
Jött: érett varázs,
Tán ritkábban lobban lángra,
De ég
A Parázs.
—-
Irigykedve szemlélhet
A gőg, s az értelem;
Isten lakik bennünk,
Amíg él a Szerelem.
—-
Vénülő csontú Szerelem,
Lassul a futás;
Érzi, ha jön a globális
Időváltozás.
—-
Kint a világ csiricsáré
Pózban hentereg;
Pénz kedvébe’ kultúr-kecske,
Posztmodern mekeg.
—–
Míg kint Semmi Semmit hajtja,
Gyűlnek éveink;
Fogy az időnk, s szaporodnak
Az emlékeink.
—-
Vén időben csodát érlel
Az érett varázs;
A Szerelem, meg az Élet -
Örök lángolás.
Hozzászólások
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2013, január 13 - 07:06
Permalink
Bölcs, és igaz sorok.
Bölcs, és igaz sorok.
M. Karácsonyi Bea
2013, január 13 - 09:44
Permalink
Nagyon szép vers.
Nagyon szép vers.
hubart
2013, január 13 - 14:56
Permalink
Úgy van, ahogy írod! :)
Úgy van, ahogy írod! :)
Mysty Kata
2013, január 13 - 17:24
Permalink
Nagyon tetszik!
Nagyon tetszik!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
lnpeters
2013, január 13 - 17:58
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Haász Irén
2013, január 13 - 19:03
Permalink
Sajátos, egyéni hangod van.
Sajátos, egyéni hangod van. Szépen illik a témához...
seni
2013, január 14 - 00:57
Permalink
Nagyon tetszett, különleges.
Nagyon tetszett, különleges.
Toma
2013, január 14 - 10:24
Permalink
Meghatóan mutatod be a
Meghatóan mutatod be a kitartó szerelmet... így van, a szerelem, akiben lakozik, az kitart!
lnpeters
2013, január 14 - 20:47
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)