Jégláng
Beküldte hubart - 2013, január 14 - 11:55
Jégszikrában látva merész képeket,
játszottam az ékes tűzzel. Égetett.
Ám, ki száz hibából egyszer sem tanul,
álmaiból újfent üszök közé hull.
Süti most is kezem kojtorgó parázs,
nagy, szent lobogásra vágyó akarás.
Lesz majd szalmalángból hamvadt pernyepor,
melyben bolond kedvem mezítláb tipor.
Tűzimádóvá tett botor képzelet,
izzó szerelmem jégkarjaidba vet.
Szívem körbelengi délibábos gyász,
szürke felhők partján hókristály a nász.
Érces tömbbé olvaszt mennyei kohó,
hópehelyként hullva volna halni jó.
Hozzászólások
seni
2013, január 14 - 13:56
Permalink
Ez a versed is csodálatos.
Ez a versed is csodálatos. Nagyon szépen írsz! Gratulálok!
hubart
2013, január 14 - 20:46
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Enikő!:)
lnpeters
2013, január 14 - 21:15
Permalink
Ez nagyon szép! Szeretettel
Ez nagyon szép! Szeretettel gratulálok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2013, január 15 - 10:19
Permalink
Köszönöm, kedves Laci!
Köszönöm, kedves Laci!
Mysty Kata
2013, január 15 - 11:29
Permalink
Álomszép! Igazi lírai
Álomszép! Igazi lírai csemege!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2013, január 15 - 13:03
Permalink
Köszönöm, kedves Kata!:)
Köszönöm, kedves Kata!:)
M. Karácsonyi Bea
2013, január 15 - 13:40
Permalink
Szép nagyon...
Szép nagyon...
hubart
2013, január 15 - 19:09
Permalink
Köszönöm, kedves Sea!:)
Köszönöm, kedves Sea!:)