A komód titka

Kopott komódnak ó a titka,
fakó a sárga rézveret,
fiókba rejtve kincse. Ritka
kalandra hív a képzelet.

De lám, a sorsa rég bezárta,
kinyitni tán csak úgy tudom,
ha jó olaj került a zárba
a rozsdamarta kulcslyukon.

Nyikordul ott a ládaszeglet,
s a zár, mi száz vihart megélt;
fiókja sírva tár ma keblet,
de nincs a kincs, a hőn remélt.

Talán e régi, sárga hírlap,
ez ad ma némi tarka hírt,
amely, ha rája szépet írtak,
dicséri tán a rongy papírt.

Szakadt fotón egy úri dáma,
fején kosárnyi nagy kalap;
előadásra hív a fáma:
a Csűrbe’ lesz a színdarab!

Tolong a nép csodára várva,
a ritka percnek úgy örül;
pipája rejtve csizmaszárba,
az Isten is ma köztük ül.


2013. feb. 19.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép vers!!

hubart képe

Köszönöm, kedves Sea! :)

hubart képe

Köszönöm, Joe! Manapság reneszánszát éli a régi bútorok gyűjtése, felújítása. Rengeteget kihordtak az országból aprópénzért, így mondunk le lassan a múltunkról, jelenünkről, és a jövőnkről is. 

Mysty Kata képe

 Nagyszerű versedhez szeretettel gratulálok..

 

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm, kedves Kata! :)

hzsike képe

"Jambus árban" ringó, gyönyörűség, ez a vers. Nagyon tetszett. 

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Zsike. Örülök! :)

Csilla képe

De mennyi 'titok', kincs lapul ezekben a régi komódokban, illat- és emlékfelhőkbe zárva.:) Most is, itt is jó volt belesni a fiókokba.:) Nagyon szép a vers.

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Csilla!  :)

lnpeters képe

Remekbe szabott életkép.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm szépen, Laci!