A közelgő Tavasz

Felhőpamaccsá lettek a ködök;

A Tél elmúlik, de a Lét – örök.

——

Újra mosolyog délben a terasz;

És verőfénnyel üzen a Tavasz.

—–

Ébred a domb, és sóhajt már a rét,

S a hajnal mond egy újabb szép mesét.

—–

A táncos égen napsugár pörög;

A Tél elmúlik, de a Lét – örök.

—–

Vén Napunk ég-sátrának magasán

Vágyik a tiszta, szent öröm után.

—–

Megéri még, hogy várja régi gondja,

Hogy sugarait lelkes hévvel ontsa.

—–

Lesznek még az Életben örömök;

A Tél elmúlik, de a Lét – örök.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Itt is szép, kedves vers.

hzsike képe

Múljon is, már elég volt a télből! Szeretettel olvastam nagyon szép, tavaszváródat.

Mysty Kata képe

 "A táncos égen napsugár pörög;"

  S aki ezt látja, része - nagy öröm! Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Inpeters!

Nekem is tetszik, szeretnék hasonlóan szépeket irni én is. (Nem sok remény van rá...)