Apám
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2013, május 15 - 17:29
Most is látni vélem apám kezét,
amint simítja lágyan a dongát.
Lelke előre látja szépségét,
ráncok mögött őrzi a tudományt.
Érzi a szálkát kérges tenyerén,
ujját századszor sebezve végig.
Nemes fák adják neki kenyerét,
most királyi bornak hordót készít.
Arcát a lángok festik vörösre,
tűzzel, vassal hajlítja, formálja.
A látvány szívemben él örökre,
ahogy elkészült művét mustrálja.
Hozzászólások
Zajácz Edina
2013, május 15 - 17:30
Permalink
Kedves
Kedves Dyona!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versedhez!:)
Edina
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 15 - 20:35
Permalink
Kedves Edina! Köszönöm
Kedves Edina!
Köszönöm szépen, én is örülök.
Szeretettel Dyona
hzsike
2013, május 16 - 17:53
Permalink
Örömmel olvastam el újra,
Örömmel olvastam el újra, szép versedet, kedves Dyona. Szeretettel gratulálok én is:Zsike:)
Schvalm Rózsa
2013, május 17 - 18:03
Permalink
Nagyon szép kedves
Nagyon szép kedves Dyona.
Szeretettel gratulálok! Rózsa
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 18 - 18:44
Permalink
Kedves Zsike! Örülök, hogy
Kedves Zsike!
Örülök, hogy tetszett a vers.
Szeretettel Dyona
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 18 - 18:46
Permalink
Kedves Rózsa! Örömmel tölt
Kedves Rózsa!
Örömmel tölt el, hogy teszett a versem.
Szeretettel Dyona
lnpeters
2013, május 18 - 20:55
Permalink
Szép!
Szép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 19 - 09:56
Permalink
Kedves Inpeters! Örömmel
Kedves Inpeters!
Örömmel látom , hogy teszett a versem.
Szeretettel Dyona