Halottak-napi képek
Beküldte stapi - 2013, november 3 - 21:45
Szerszámok zenélnek,
daluk úszik szerteszét.
Lábujjhegyen lépek,
el ne űzzem lágy neszét
halotti beszédnek.
***
Óhajok, sóhajok...
Ki nem beszélt vágyak...
Homlokon, dombokon
hosszúra nyúlt árnyak.
~~~
Frissen hantolt, sötét sír,
ifjú szívet repeszt;
a temető közepében
reménykeltő kereszt.
~
Gondgödrökön gyöngysorok,
jutalma az ősznek,
lábak alatt aranybarna,
zörgő imaszőnyeg.
~
Tűzbe száll az esti Nap,
üzenetet hordoz,
az emlékek bús kertjében
életeket foltoz.
~~~
Gyertyafény – oly szerény,
megremegve pislog;
emlékezés szent tüzében
apró gyöngyszem csillog.
***
Halotti beszédnek
üzenetét olvasom.
Lábujjhegyen lépek,
ne zavarjam rideg szavát
megkövült pecsétnek.
2013. október 28.
Hozzászólások
hzsike
2013, november 5 - 10:29
Permalink
Nagyon szépen idézi az ünnep
Nagyon szépen idézi az ünnep hangulatát...
Szeretettel olvastam, kedves István, szép versedet.
Zsike :)
stapi
2013, november 10 - 15:40
Permalink
Kedves Zsike, köszönöm, hogy
Kedves Zsike, köszönöm, hogy olvastad! (Az olvasók - és különösen a hozzászólások - számáböl ítélve nem valami jó vers. :)
Szeretettel: István
Haász Irén
2013, november 10 - 18:14
Permalink
Kedves István, ne csüggedj, a
Kedves István, ne csüggedj, a blogokban több a hsz., és ha a vers már megkapta a maga lépcsőfokát, kevesebb. Ott már nemigen szokás tanácsot adni, végülis a helyére került...:)))