Enyészet havában
Beküldte kobzos - 2013, november 28 - 07:54
Ködbe veszett kicsi házam,
elszálltak már rég a fecskék,
tetőm, ereszem leszakadt,
bárcsak utánuk mehetnék!
Felszökött a holdig lázam,
futok varjak röpte alatt.
Bús enyészet rút ködében,
ősláp mélyén jár a lábam,
sziszeg rám a szellem-zsombék.
Szelíd lélekfénnyé váltan
a Jóisten fényölébe
ájultan beleomolnék.
Bús enyészet rút havában
ködbe bújik minden emlék.
A jégsípos, vad szeleket
átaludnám, mint a medvék,
szelíd fényben eggyé váltan
véletek, kiket szeretek.
Hozzászólások
hzsike
2013, november 28 - 14:39
Permalink
Nekem is nagyon tetszett a
Nekem is nagyon tetszett a versed, kedves Tibor.
Szeretettel gratulálok:Zsike :)
kobzos
2013, november 28 - 18:15
Permalink
Köszönöm szépen a kedves,
Köszönöm szépen a kedves, méltató szavakat!
Üdvözlettel: Tibor
Mysty Kata
2013, november 28 - 19:21
Permalink
Fogadd elismerésem ragyogó
Fogadd elismerésem ragyogó stílusú elégiádért!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
kobzos
2013, november 28 - 19:47
Permalink
Igazán nagyon köszönöm az
Igazán nagyon köszönöm az elismerést!
vati
2013, november 28 - 20:33
Permalink
Én is köszöntelek körünkben,
Én is köszöntelek körünkben, kedves Tibor! :)
Tibor
Varga Tibor
belcorma
2013, november 28 - 21:02
Permalink
Találó hasonlatokat
Találó hasonlatokat használsz, melyek megalapozzák versed hangulatát... Nagyon jó lett! :)
barnaby
2013, november 29 - 16:12
Permalink
Remek vers,
Remek vers, gratulálok.Üdv.:B:)
Haász Irén
2013, november 30 - 17:29
Permalink
Szép vers, szeretettel
Szép vers, szeretettel üdvözöllek.
kobzos
2013, december 4 - 22:22
Permalink
Örülök, hogy tetszett!
Örülök, hogy tetszett! Köszönöm megtisztelő szavaitokat!