Ritmus az utca kövén
Beküldte hzsike - 2014, március 28 - 08:08
H.Gábor Erzsébet
Ritmus az utca kövén
Hallod a dalt? Sír! Száll fel a Mennybe, s fénykapuján át
vágyva, az Úr fele tart, s kérni a jót - odaáll.
Múlt szele fúj egy régi mesét, dús éjjelek álmát,
ringat a szó, muzsikál, s szélparipán tovaszáll.
Istenem add, hogy szép szavaimnak kútja legyen mély,
annyira kellene még, nélküle dúl az aszály,
hűs hidegéből inni a bort, az lenne a szent vér,
s hogyha a tűz heve gyúl, nyílik a dalra a száj.
S kottakövekből rakni hazát - az lenne a szentély,
megpihenedni együtt véled, az ének ölén -
s hogy lesz e dalnak zöldboritású selyme? - ma rejtély.
Van hite, él a remény - ritmus, az utca kövén.
Hozzászólások
hzsike
2014, március 28 - 08:11
Permalink
Kedves Admin! Kérlek segíts!
Kedves Admin! Kérlek segíts! Egyszerűen nem boldogulok a sortávolsággal, pedig úgy próbáltam, ahogy azt segítségképpen a versem alatt leírtad. Összehúznád, a soraimat?
Köszönettel:Zsike :) Kérnék egy kicsit alaposabb kiokítást! :))) Az első két versemmel semmi gond nem volt! Szép napot!
hzsike
2014, március 28 - 16:52
Permalink
Köszönöm szépen a
Köszönöm szépen a segítségedet, kedves Joe! Megpróbálom a következő versemet majd így megszerkeszteni. :)
A versem utolsó versszakát is hexameterben, illetve pentameterben írtam, tehát az is disztichon. Nem tudom, mi a gond vele. Lehet, hogy valamit rosszul értelmeztem?
Köszönöm szépen, hogy elolvastad.
Szeretettel fogadtalak :Zsike :)
hubart
2014, március 30 - 13:52
Permalink
Igen, erről a problémáról én
Igen, erről a problémáról én is olvastam. Az "egy" valóban rövid szótag (akár a lesz), de mivel hosszan ejtjük, hosszú szótagnak is vehetjük. A költői szabadság részét képezi, hogy az adott helyen a szerző minek tekinti. Sokáig az "a" névelőt is hosszú szótagnak tekintették (az utána következő rövid mássalhangzót ejtve hosszan). Ezek amolyan különlegességek, amelyek lazíthatnak kicsit a merev formai fegyelmen. :)
hzsike
2014, március 30 - 19:28
Permalink
Ez valóban így is van, kedves
Ez valóban így is van, kedves Feri. Tőled mindig csak tanulhatunk. Köszönöm szépen, hogy visszajöttél hasznos gondolataiddal. :)
hzsike
2014, március 30 - 19:26
Permalink
Örülök, hogy visszanéztél,
Örülök, hogy visszanéztél, kedves Joe. Köszönöm szépen! :)
hzsike
2014, március 28 - 16:53
Permalink
Köszönöm szépen, a
Köszönöm szépen, a sorritkítást! :)
Szeretettel:Zsike :)
Mysty Kata
2014, március 28 - 09:06
Permalink
Jó lesz így Zsikém, mindent
Jó lesz így Zsikém, mindent megérdemel ez a remekmű!Gratulálok minden elismerésem!kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2014, március 28 - 16:54
Permalink
Drága Katám! Köszönöm, hogy
Drága Katám! Köszönöm, hogy eljöttél, és köszönöm a mindig nagyon kedves szavaidat is. Nagy ölelésem: Zsike :)
hubart
2014, március 28 - 20:22
Permalink
Nincs ezekkel a
Nincs ezekkel a disztichonokkal semmi baj, technikailag kiváló vers. A harmadik szakaszban a "megpihenedni" szó megállított, nem ismerem, nem hallottam még ezt a formát. Szeretttel gratulálok! :)
hzsike
2014, március 29 - 13:32
Permalink
A "megpihenedni" szót én
A "megpihenedni" szót én találtam ki, olyan érzésem volt, mintha "létezne", nagyon idevalónak, és kifjezőnek éreztem.
Köszönöm Neked is, hogy elolvastad, kedves Feri, örömmel láttalak nálam. Zsike :)