Féltelek
Beküldte Mészáros László - 2014, március 31 - 07:56
Hideg szirmokról reszket fel a harmat,
valami más virít, mint ami virág.
Szívünkből, Kedves, még mennyit akarhat
e hunyt szemekkel tapogató világ?
Fortély hálóiból szőtt, idegen szél
fonja szálaiba egymást kért szavunk.
Mi is lehetne szebb, míg a csend beszél,
hogy koccanó pillantásunkba halunk,
rejtőző csillagok szikrái alatt?
Szelíden, ahogy a tavasz felriadt
színein tisztulnak le a vén telek.
Miként bokrok kócos ágain feszül
meg lepke s szárnya terhével szembesül:
majd elejt az álmom, attól féltelek.
Hozzászólások
Mysty Kata
2014, március 31 - 10:45
Permalink
Szeretettel gratulálok a
Szeretettel gratulálok a versedhez , örömmel olvastalak! kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Szepesi Zsuzsanna
2014, március 31 - 11:04
Permalink
Gratulálok verssedhez, kedves
Gratulálok verssedhez, kedves Laci!
Szepesi Zsuzsanna
hzsike
2014, április 1 - 20:59
Permalink
Szeretettel gratulálok,
Szeretettel gratulálok, gönyörű szonettedhez, kedves Laci.
Zsike :)
hubart
2014, április 1 - 21:40
Permalink
Nagyon szép vers, Laci!
Nagyon szép vers, Laci! Gratulálok!
Haász Irén
2014, április 4 - 19:05
Permalink
Szép, én is elméláztam
Szép, én is elméláztam rajta...:)))
Mészáros László
2014, április 4 - 22:33
Permalink
Köszönöm szépen megtisztelő
Köszönöm szépen megtisztelő szavaitokat!
Vaskó Ági
2014, november 24 - 18:49
Permalink
Csodás szonett Laci.
Csodás szonett Laci. Szeretettel gratulálok! Ági
Vaskó Ági