Úgy belém sajdul...
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2015, március 19 - 15:50
Feszesen állok,
mint a hős nyárfák,
s velük vigyázom
a honi tájat.
Úgy belém sajdul
a gyötrő bánat,
ha látni vélem
a csúfos jövőt.
S hiába állok
szélén az útnak
s vigyázom hazám,
ha nincs már hitünk,
se frissítő szél,
ami e népes
fasornak végre
enyhülést adna.
Hozzászólások
hzsike
2015, március 19 - 17:41
Permalink
Szép! :) Szeretettel
Szép! :)
Szeretettel olvastam. Zsike :)
Nagygyörgy Erzsébet
2015, március 20 - 11:33
Permalink
Kedves Zsike! Köszönöm, hogy
Kedves Zsike!
Köszönöm, hogy olvastad a verset.
Erzsike
Mysty Kata
2015, március 20 - 10:51
Permalink
Sajdultam én is...okkal!Szép
Sajdultam én is...okkal!Szép lettél...
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2015, március 20 - 11:34
Permalink
Kedves Kata! Örültem, hogy
Kedves Kata!
Örültem, hogy tetszett.
Erzsike
hubart
2015, március 20 - 20:56
Permalink
Nekem is tetszik.
Nekem is tetszik.
Nagygyörgy Erzsébet
2015, március 21 - 14:42
Permalink
Kedves Feri! Köszönöm, hogy
Kedves Feri!
Köszönöm, hogy olvastad, szerény kis versemet.
Erzsike
Bieber Mária
2015, március 21 - 23:09
Permalink
Gratulálok, kedves Erzsike!
Gratulálok, kedves Erzsike! Szép, nagyon szép Verset írtál!
Bieber Mária
(Hespera)
Nagygyörgy Erzsébet
2015, március 22 - 14:47
Permalink
Kedves Marika! Örülök, hogy
Kedves Marika!
Örülök, hogy elnyerte tetszésedet.
Erzsike