Vallomás
Beküldte Márkus László - 2015, október 14 - 14:50
Nélküled csupán egy senki voltam,
elveszve csúszkáltam lent a porban.
Melletted gyorsan valaki lettem,
siker hirdeti 'majd minden tettem.
Ajkaink immár összefonódva,
szeretjük egymást újra meg újra.
Hozzászólások
hubart
2015, október 14 - 19:15
Permalink
Jó kis tömör vers lenne ez.
Jó kis tömör vers lenne ez. Kár, hogy épp a befejező rímpárnál gyengécske az összecsengés.
Márkus László
2015, október 18 - 15:13
Permalink
Köszönöm észrevételed kedves
Köszönöm észrevételed kedves hubart!
Márkus László
Haász Irén
2015, október 15 - 14:55
Permalink
Valóban, picit még simogatni
Valóban, picit még simogatni lehetne a végét...
Márkus László
2015, október 18 - 15:14
Permalink
Köszönöm szépen a
Köszönöm szépen a megerősített véleményt kedves Irén!
Márkus László