Csillagtalan éjszakában
Beküldte lnpeters - 2016, január 20 - 22:49
Csillagtalan éjszakában
Búsan lamentál a Hold,
Mindig úgy tűnik,
Az Élet
Ilyen nehéz sose volt.
A Múlt vagy Jövő – kibicel,
Tenni, élni képtelen,
A legkevésbé szeretett
Idő mégis – a Jelen.
Csillagtalan vak jelenben
Toporog a Pillanat,
A Jövő folyton elillan,
A Múlt a miénk marad.
Csillagtalan éjszakában
Remény füstje szétterül,
Rosszabb az elvtelen alku,
Mint helytállni egyedül.
Csillagtalan éjszakában
Bármilyen sötét lehet,
Amíg élünk, adhat elég
Fényt a lelkiismeret.
Hozzászólások
Becca
2016, január 21 - 11:59
Permalink
Toporog a Pillanat, A Jövő
Toporog a Pillanat,
A Jövő folyton elillan,
A Múlt a miénk marad.
Pontosan így van.
hubart
2016, január 21 - 13:00
Permalink
Nagyszerű gondolatok, Laci!
Nagyszerű gondolatok, Laci!
hzsike
2016, január 21 - 16:33
Permalink
Remek gondolatok. Elmerültem
Remek gondolatok. Elmerültem ebben a csillagtalan éjszakában, ahol azért a "lelkiismeret" utat mutathat.
Szeretettel voltam itt.
Zsike :)
Sztancsik Éva
2016, január 21 - 20:10
Permalink
Bölcs soraid elgondolkodásra
Bölcs soraid elgondolkodásra késztettek. Üdv. Éva
lnpeters
2016, január 21 - 21:01
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Bieber Mária
2016, január 21 - 22:07
Permalink
"Csillagtalan
"Csillagtalan éjszakában
Bármilyen sötét lehet,
Amíg élünk, adhat elég
Fényt a lelkiismeret"
Nagyon találó sorok, igazak és bátorítóak is. Gratulálok.
Bieber Mária
(Hespera)
Csilla
2016, január 21 - 22:09
Permalink
Remek, mint mindig!
Remek, mint mindig!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2016, február 5 - 15:29
Permalink
Kedves Laci! Szép vers,
Kedves Laci!
Szép vers, köszönöm.
Erzsike
lnpeters
2016, február 5 - 18:39
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)