Macskarománc

(Jó Leó és Rúmia)

Dögunalmas ez a róna
itt a nádas rétek mögött,
és a falu sem Verona,
az életkedv rég megszökött.

Dicső múltját hátrahagyva
öles gazzal vert e porta,
gondozatlan áll a nagy fa,
minden kincsét szerteszórta.

A padláson él egy táncos
cirmos cica, a Rúmia,
bár hajadon, de már ráncos
mint egy kiélt vén múmia.

Néha felforr cicavére,
reménykedik is a csacska,
hogy kinyalva tán estére
észreveszi egy hímmacska!

Jó Leó, a kóbor kandúr
óhajt egy kis etye-petyét,
meg nem árt az ingyenhancúr,
nem kell pap, se papír, pecsét!

Az éjszaka kéjjel teli,
a búbánat már tabu lett,
Montague énekeli:
mondd, miért vagy te Capulet?!