Vár-ady Endre: Békanász a latyakon

(Paródiakisérlet)

Lidércálmunk: megyünk a gőzbe,
- két szép kétéltű combja főzve -
mi, Bék Aliz, és Bék Aladár.

A lápra ma rossz idők járnak,
séfek csapnak le, gólyaszárnyak;
szegény brekkencs, most annyi neked!

Persze, megértem, nekik munka,
de itt meg kihalhat az unka,
ha nem hagy hátra porontyokat.

Ugrálva árokba, vizesbe,
minél több menetre fizess be
fölfújt torokkal, szerelmesem!

Ez az utolsó nászunk nékünk,
egymásra mászunk, aztán végünk;
latyakunk nem védi totyakunk!