Az Idő ködében a Jelen
Apró buborék,
Mindig megőrzi titkait
A Kezdet és a Vég.
——–
A mindenséget tölti be
A roppant ködmező,
Csak apró pontban látható
A reszkető Jövő.
—-
A vége-hossza ködspirál
Betölti az eget,
S a világvége-jóslaton
Csak gúnyosan nevet.
———
Mert minden perc a Kezdetek,
S az Enyészet hona,
Csupán a Lét az Abszolút
Nem illan el soha.
——-
Múlik, aminek múlni kell:
A kamat, s a profit,
Az Élet mindörökre él,
S megtartja titkait.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2011, december 14 - 08:35
Permalink
Így igaz, szép.
Így igaz, szép.
Toma
2011, december 14 - 11:17
Permalink
Amíg a fény ki nem huny az
Amíg a fény ki nem huny az univerzumban... így van.
lnpeters
2011, december 14 - 13:29
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Zajácz Edina
2011, december 14 - 14:47
Permalink
Ez így van :)
Ez így van :)
Mysty Kata
2011, december 14 - 21:10
Permalink
Mindegyik aforizmaként is
Mindegyik aforizmaként is megállja a helyét!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
lnpeters
2011, december 14 - 21:13
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
lnpeters
2011, december 14 - 23:25
Permalink
Igen, valahol ez alapja a
Igen, valahol ez alapja a világnézetemnek. Muszáj.
Pete László Miklós (L. N. Peters)