A vén ateista végzet

A vén ateista végzet
Ránk mindig rossz szemmel nézett.

Magyar államunk és álmunk,
Mindig az útjában állunk.

Gyönyörködik túlerőben
Gyönyörködik véres főben.

A vén ateista végzet
Cimborája az enyészet.

Eleve elrendelt vége -
Entrópia-öltözéke.

Vén Isten-gyűlölő profán
Poroszkál halandó lován.

A vén ateista végzet
Álistenszerű igézet.

Globális semmire vágyva,
Android-tömeget látva.

Csillogó magányra nevel,
Pénz-bálványnak oltárt emel.

A vén ateista végzet
Milliószor semmivé lett.

Minden bátor pillanatban
Egyesül az alkonyattal.

Ránk dühös panasszal béget
A vén ateista végzet.

 

Hozzászólások

hubart képe

Egyetértek, remek vers! 

lnpeters képe

Köszönöm, Ferikém!

Pete László Miklós (L. N. Peters)