Bolond világ
Beküldte Haász Irén - 2018, október 1 - 16:48
Mintha szél szárnya verne marsot,
a mosott ruha sikongva csattog,
s mintha a földnek násza lenne,
bújnak a fák szirompehelybe.
Mintha az ég a földtől válna,
könny-gyöngyöket akaszt a fákra,
s mintha ez még elég nem lenne,
rázáporozza völgyre, hegyre.
Mintha a föld csak sztráda lenne,
embersor kígyóz más helyekre,
s mintha a világ bolond volna,
belökhet téged is a sorba…
Meghúzzák magukat a vének,
Messiást várnak, végítélet
harsonáit, mint régen, akkor…
de mit ért Isten? Lett aranykor?
Sosem lesz egy a milliárdból,
megváltott béke hallgatásból,
hordószónok kell, buli, tender…
Nincs mit tenni. Ilyen az ember.
Hozzászólások
Mysty Kata
2018, október 2 - 16:30
Permalink
Nagy tetszéssel és
Nagy tetszéssel és elismeréssel olvastalak!Köszönöm!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2018, október 3 - 08:04
Permalink
Sajnos ilyen! Erősek,
Sajnos ilyen! Erősek, kifejezőek a képeid, kedves Irénke!
Csilla
2018, október 4 - 18:56
Permalink
Remek vers, minden
Remek vers, minden szempontból. Gratulálok, Irénke!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/