A Föld hangján - Kocsis Zoltán emlékére
A Föld hangján
- Kocsis Zoltán emlékére
Aznap egész nap esik az eső.
Ez elgondolkodtatja, "talán
még kapok lehetőséget a hibák
kijavítására"...Készülő művén
igazít itt-ott, hogy letudja tenni
arra a képzeletbeli asztalra...
Szimfóniájának a föld
hangján kell megszólalnia, tudja
ezt.
Nem tökéletes az egészsége,
de aki az alkotás kegyelemke-
nyerén él, az nem foglalkozik
fájdalmaival. "A Hangnak
minden nyelven ugyanúgy
kell megdobogtatnia a szívet, bárkié
is legyen az", ez jár az eszében.
Az ő szíve, az ő szíve!... -
sóhajtja a párás, földet emésztő
csendben, mikor a zongora
fehér és fekete billentyűin végig
simítja kezét.
Ekkor már a padlón fekszik,
elkékült szívében megfeszül az
Űr.
Amelyben az idő könnycseppjei
egy
kézből kiejtett kottára hullnak.
(Nyugat Plusz,
Független szépirodalmi folyóirat,
2016. Tél)
Hozzászólások
Mysty Kata
2018, november 3 - 20:55
Permalink
Megrázó pillanatai a
Megrázó pillanatai a zongoraművész zeneszerző halálának. Méltó megörökítés!
Szívből köszönöm az élményt.
Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Molnarjozsef
2018, november 5 - 11:14
Permalink
Kedves Kata! Nagyon szépen
Kedves Kata! Nagyon szépen köszönöm. Kocsis Zoltán halálának ma van a második évfordulója. Üdvözlettel: József