Holnapig ötvenhét vagyok

Beküldte lnpeters - 2020, február 12 - 22:57

Holnapig ötvenhét vagyok,
Őszutó-korban ballagok.

Idő-mozgólépcsőn járok,
Megy velem úgy is, ha állok.

A kor, amit most taposok,
Nem érdem - csupán állapot.

Holnapig ötvenhét vagyok,
Styxen innen bandukolok.

Egyre gyarapszik a korom,
Igazából fel sem fogom.

A vén Idő egyre lohol,
De én - megálltam valahol...

Vízöntő csendben andalog;
Holnapig ötvenhét vagyok.

Hozzászólások

Csilla képe

Csilla

2020, február 13 - 00:31

Isten éltessen, kedves Főszerkesztőnk, az ötvennyolcadikban is, és még sok-sok egymást követő boldog évben! :)

 

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hzsike képe

hzsike

2020, február 13 - 10:25

Remek, összegző  vers. Isten éltessen drága Laci! :)

lnpeters képe

lnpeters

2020, február 13 - 20:43

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)