A Gazda dolgai
Beküldte Haász Irén - 2021, május 6 - 16:35
A cipők megsüppedve állnak,
nem hajók már két vizes lábnak.
Kérgüket többé már a Gazda
nem törheti, nem tiporhatja.
A szürke zoknik, ingek sorban,
fiókban fekve kérdik, hol van?
Tanácstalan a bot, a párna,
kinti fogason nagykabátja,
hogy visszafordítható tény-e
a péntek éji eltűnése,
mikor kéken villogó lámpás
kocsi vitte el, s egy kiáltás,
egy szó sem hangzott fel az éjben,
s ők még nem féltek akkor, még nem.
De éjre éj szállt, s pirkadatra
jajszó kúszott fel a falakra.
Gazdáné keze simít néha
csak rajtuk, s hallgat, mint a néma.
Nem csak a tárgyaknak van lelke?
A hiány őt is megviselte?
S mi, a Gazda dolgai, kezdjük
sejteni, többé nem feresztjük,
nem fésüljük, nem fedjük testét,
sorsában sorsunk hordja vesztét,
nem beretváljuk habot húzva
többé…S hogy útja mindőnk útja.
Hozzászólások
Csilla
2021, május 6 - 17:38
Permalink
Beléremegtem én is..., Irénke
Beléremegtem én is..., Irénke, könnyekig hat.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2021, május 6 - 18:26
Permalink
Nagyon mélyről jött, őszinte
Nagyon mélyről jött, őszinte szívű, fájdalmas sorok egy megérintő, szépen megírt versben.
Nagyon át tudom most élni...
Ölellek, Irénkém.
Kankalin
2021, május 6 - 22:49
Permalink
Drága Irénke, nagyon átérzem
Drága Irénke, nagyon átérzem minden sorod, az átlagosnál jobban, mert a saját bőrömön tapasztaltam, éppen így. Mélyről fakadt vers, nem lehetett könnyű megírni.
Köszönöm, hogy olvashattam. Enyhülést kívánok neked, szeretettel!
lnpeters
2021, május 7 - 10:05
Permalink
A tragikum mélységei -
A tragikum mélységei - gyönyörű versben. Szívszorító...
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Mysty Kata
2021, május 7 - 12:13
Permalink
❤️ ❤️
❤️ ❤️
A fájdalom nagy, a hiánya mérhetetlen.
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2021, május 7 - 18:49
Permalink
Drága Irénke, mindnyájan
Drága Irénke, mindnyájan együttérzünk Veled. Méltó verssel állítasz emléket a pótohatatlan Gazdának! Pihenése legyen csendes, Te pedig találj vigasztalást fájdalmadra!
...
2021, május 8 - 12:17
Permalink
Torokszorító, szép vers!
Torokszorító, szép vers!