Ramatyőr
Beküldte hubart - 2017, november 24 - 22:13
Csúcsokra a hős egymaga tör –
verstant nem forgat az amatőr!
Ritmust és rímet blindre szabdal,
életlen karddal, vaskalappal.
A holdra figyel, nem a napra,
vaksötétben is tollra kapva,
és csúszik, mászik firhang után,
falba ütközve jajdul sután.
Vegyék már észre mások, lássák,
szent alkotói láz e válság!
Hogyha bírálják? Sértik vérig,
de elkönyveli, ha dicsérik.
Akit a sorsa így felvértez,
senkitől semmit meg nem kérdez,
s a hízelgőhad szava nyomán
kaszálni grasszál a grafomán.
Útmutatást ő el nem fogad.
Vak a Pegazus, áll a fogat,
kátyúba kottyant, a rög nyálkás,
holtvágány lesz a kerékvágás.
Így növi be a gyep, a moha,
nem lesz tudatos költő soha!
Egyenes pályán útja görbe,
mert sajátmagát csalja tőrbe
jó amatőrből ramatyőrbe.
Hozzászólások
nevenincs
2017, november 26 - 01:02
Permalink
Bravúros, szókimondó, tetszik
Bravúros, szókimondó, tetszik. A költészet felelősség is, és ha már írunk, érdemes igényesen tenni azt.
hubart
2017, november 26 - 20:30
Permalink
"Dolgozni csak pontosan,
"Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes" - mondta volt egy olyan Ember, aki ebben példát is mutatott.
Köszönöm értő szavaidat, kedves Zsuzsa!
Csilla
2017, november 26 - 16:30
Permalink
Egyetértek Zsuzsival,
Egyetértek Zsuzsival, gratulálok, jó vers!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2017, november 26 - 20:31
Permalink
Örülök, hogy így látod,
Örülök, hogy így látod, kedves Csilla! Köszönöm szavaidat! :)
lnpeters
2017, november 28 - 20:45
Permalink
Remek!
Remek!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2017, november 29 - 05:47
Permalink
Köszönöm, Lacikám!
Köszönöm, Lacikám!