Favágódal...

Vas csikorog, rozsda őrli éppen,
sáros a nyár ezen a vidéken.
Eső mossa, mélyíti a gödröt,
nem jó vágni, apróra farönköt.

Mert az a fa vízzel megitatva
jó fejszémet, rendre kirúgatja.
Szíjas, háncsos, acélos a kérge,
sovány író volt ma csak ebédre.

Elbaltázott, átkozott gyötrelmek
favágáshoz nincs nagy gerjedelmem...
Száríttatnám ölfámat a Nappal,
roskadozzon bőséggel az asztal.

Asszonynép is kerülne a házhoz,
meg jó zsanér az ajtó sarkához.
Csendbe' zárnám kettőre az ajtót,
boldogságot mérnénk egy szakajtót...