Születés
Beküldte hzsike - 2014, április 8 - 21:06
H.Gábor Erzsébet
Születés
Élet szunnyad a hó alatt,
elég volt már a téli árny,
árva szívemben dal fakad -
repítsen újra égi szárny,
ragyogni vágyom, mint a Nap!
Öleljen langyos, lenge szél,
s enyém lesz minden pillanat,
bizsergő láz, mi bennem él.
Termékeny földben száznyi mag,
duzzad, feszül a szép jövő,
- születni mindig áhítat -
siess hát drága jégtörő,
reményük mindent átitat.
Pattan a magház, csíra túr,
felfele törni nem riad,
vívja a harcát, "kardja"szúr.
Körülnéz mélán, és a Nap,
csókjait hintve hívja őt -
olvad a jég a híd alatt...
Kicsinyke hajtás nagyra nőtt;
madártorokból dal szakad,
rezdül a szellő-lírahúr,
az ég szeméből könny fakad,
győzött az élet - sír az Úr.
Hozzászólások
hzsike
2014, április 9 - 19:55
Permalink
Igen! Örömkönnyek fakadnak az
Igen! Örömkönnyek fakadnak az Úr szeméből...
Köszönöm, hogy elolvastad, kedves Ágota. :)
Szepesi Zsuzsanna
2014, április 10 - 09:18
Permalink
"- születni mindig áhítat
"- születni mindig áhítat -"
Ezt mindenkiben tudatosítani kellene, kedves Zsike. A legtökéletesebb dolog a világon (bár ne tették volna üzletté!).
Örömmel olvastam szép versedet! Szeretettel: Zsuzsa
Szepesi Zsuzsanna
hzsike
2014, április 10 - 11:55
Permalink
Szépen megfogalmaztad, kedves
Szépen megfogalmaztad, kedves Zsuzsa, a "születés" méltóságát, szentségét...
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel:Zsike :)
Schvalm Rózsa
2014, április 10 - 09:52
Permalink
Nagyon szép kedves Zsike,
Nagyon szép kedves Zsike, szeretettel gratulálok!
Ölellek Rózsa
hzsike
2014, április 10 - 12:06
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Rózsám! Örülök, hogy tetszett a versem.
Ölellek.Zsike :)